Betöltés...

Azt mondják, hogy költsük el a pénzünket, de ez lélektanilag sem jó ötlet

A pénzügyi döntéseinket nem pusztán a logika, hanem az érzelmek, különféle mentális csapdák és társadalmi hatások is alakítják. A felelőtlen költekezést ezért csak stabil önismerettel és tudatossággal tudjuk elkerülni, különösen olyan időszakokban, amikor még az állam is fogyasztásra ösztönöz. Mit kell tudni a csoportnyomás hatásáról? Miért veszélyes a mentális könyvelés? És mi fán terem a hedonikus adaptáció?

  • Pulzus

Hónapok óta azt hallani, hogy az állampapírok kamataiból „pénzeső” hullik a magyarokra, közben a pénzügyminiszter korholja az állampolgárokat, hogy „nem költenek eleget”, majd, hogy ez megvalósulhasson, a kormány még a nyugdíjpénztárakban gyűjtött vagyonokat is felszabadítja. Nem csoda, hogy az elemzők és újságírók naponta latolgatják, mire megy majd el a hirtelen jött „ingyenpénz”, és mindez hogyan fogja a fogyasztást felpörgetni. Ember legyen a talpán, aki ki tudja vonni magát ezeknek az impulzusoknak a hatása alól, és képes megállni, hogy ne kezdjen maga is költekezésbe.

A fogyasztás pszichológiájáról sok kutatás készült, különösen a viselkedési közgazdaságtan művelői foglalkoztak azzal, miért hoznak az emberek sokszor irracionális pénzügyi döntéseket, és milyen pszichológiai tényezők befolyásolják a költekezést. Ebben a témában az egyik klasszikus, a magyarul is olvasható A (túl)költekezés pszichológiája – Miért költünk többet, mint kellene? című kötet, amelyet Dan Ariely és Jeff Kreisler jegyeztek.

Hozzászólások

Drasztikus születésszám-csökkenés: a modern élet és a gyermekvállalás egyre nehezebben fér meg egymás mellett

Néhány évtizede még a túlnépesedéstől félt a világ, ma pedig egyre több országban a drasztikusan visszaesett születésszám okoz társadalmi, gazdasági és politikai feszültséget. A magyarázat azonban nem fér bele abba a kényelmes mondatba, hogy „a mai fiatalok nem akarnak családot”. A termékenységi válság mögött több tényező áll, mint gondolnánk: ilyen a lakhatás, a párkapcsolatok átalakulása, a nők kettős terhelése, a bizonytalanság, a digitális életmód, az elvárások megemelkedése és az a kérdés is: vajon van-e még egyáltalán elég társadalmi infrastruktúra ahhoz, hogy a vágyott gyermekek valóban megszülessenek?