A pozitív pszichológia tudományos mozgalomként indult, és ma már önálló tudományterületnek tekinthető irányzat, amely a lélektan legkorszerűbb eszköztárát használva az ember pozitív működését meghatározó tényezők tanulmányozására fókuszál. Azt kutatja, milyen biológiai, pszichológiai, szociális és lelki feltételek garantálhatják jóllétünket, boldogságunkat és folyamatos fejlődésünket. Ugyanakkor nem a zsibbadásig tartott mosoly szükségességéről szól, nem szirupos happyológia, szigorúan az empirikus kutatások eredményeire építve arra figyelmeztet, hogy a pszichológiának a gyógyítás, a bajok orvoslása mellett feladata az emberek boldogulásának elősegítése is. Az általa képviselt szempontváltás lényege az, hogy inkább a fejlesztésre, a kompetenciák kiépítésére fókuszál, nem pedig a gyengeségek korrekciójára összpontosít. Felfedezte, hogy az embert azt tette kiemelkedővé, hogy képes előre látni, előre gondolkodni, ebből következően a pszichológia a jövőorientáció, az elvárás, a megelőzés és a felvirágoztatás tudományának tekinthető. A pozitív pszichológia kiáltványának (amelyet a mozgalom két alapító tudós egyénisége, Martin Seligman és Csíkszentmihályi Mihály 2000-ben fogalmazott meg) legátfogóbb üzenete az, hogy meg kell érteni és empirikusan is elemezni kell a pozitív emberi működés alapjait.
