Betöltés...

Elfelejtettük őt, ő viszont minket nem – Vissza a természetbe

Az ősidőkbe nyúlik vissza mély kapcsolódásunk a természethez, és a saját érdekünkben nagyon jól tesszük, ha a napjainkra igencsak kihűlt viszonyt újra felmelegítjük.

  • Pulzus

Valahányszor hosszú órákat töltök el futással a fenséges Pilisben vagy a vad Börzsönyben, az otthonosság érzése tölt el, és úgy érzem, része vagyok egy nagy egésznek. Ez már önmagában is öröm, ám mindennek megvannak azok a pozitív hatásai és konkrét előnyei is, amelyeknek nagy hasznát veszem a sűrű hétköznapokban. A szoros kapcsolatom a természettel többek között feltölt, éberebbé és koncentráltabbá tesz, csökkenti a stressz-szintemet, és olyan mély kapcsolódást tesz lehetővé önmagammal, amilyenre zajos nagyvárosban, a napi feladatok sűrűjében alig van esélyem. Olyan élményt ad, amihez bármikor visszanyúlhatok, és amire érdemes újra és újra időt és energiát szánnom. De hogyan is lehetséges mindez?

Hozzászólások

Amikor a béke kedvéért lassan eltűnünk önmagunkból – hol kezdődik az önalávetés egy kapcsolatban?

Messziről nézve a dinamika egyszerűnek tűnik: az egyik fél domináns, parancsolgató, nagyhangú, a másik pedig tojáshéjon lépkedve kering körülötte, lesve minden hangulati rezdülését. Az erősebb diktál, a gyengébb csendesen fejet hajt, a konfliktusok rövidek, ha egyáltalán vannak még, és a viták egyoldalú utasításokban érnek véget. Belülről már sokkal összetettebb a kép. Dajka Emőke pszichológus írása.

Pulzus