Betöltés...

„Nem kell mindenkinek ugyanúgy boldogulnia”- Interjú Madarassy-Szücs Annával

A neurodiverzitás idegrendszeri sokszínűséget jelent, és az utóbbi években az autistákkal foglalkozó szakemberek kulcsszavává vált világszerte. Már a névválasztásnál is jelezte elkötelezettségét e paradigma iránt a Neurodiverz Műhely, amelynek vezetője és egyik megálmodója a gyermekpszichiáter. Miben jelent változást a neurodiverzitás-paradigma a korábbi megközelítésekhez képest?

  • Pulzus

Korábban az volt az álláspont, hogy az autizmus valamilyen zavar, belső probléma, vagyis akármit csinál is az illető, bármilyen segítséget kap, problémás ember. A diagnosztika is ebből indult ki, tehát hiányosságot, deficitet, abnormitást keresett, amely negatív konnotációval bír, nem csak a szavak szintjén. Ebből egyenesen következik a kisebbrendűségi érzés, az, hogy nehezen tudsz kiállni magadért, vagy fogalmad sincs, hogyan érvényesítsd a saját érdekeidet. Ez pedig szinte szükségszerűen vezet szorongáshoz és depresszióhoz. Mostanra az a paradigma vált uralkodóvá, hogy az autista ember és a környezete között kölcsönhatás van, és nekünk nem csupán az egyénre kellene fókuszálnunk, és arra, hogy benne van a zavar, hanem az egyén és környezetének az illeszkedésére. Így tudjuk azt elérni, hogy az autista embernek az legyen a megélése, hogy ő értékes, fontos része a társadalomnak, amelyben képes boldogulni.

Hozzászólások

Nem minden féltékenység a szerelem jele – kamaszok is kerülhetnek bántalmazó kapcsolatba

A tinédzserkor telis-tele van tanulnivalóval magunkról, a másikról, a világról. A párkapcsolat vagy maga a „randizás” egészen új készségek alkalmazását igényli a serdülőtől. Az első romantikus kapcsolatok ennek a tanulásnak a terepei és a későbbi párkapcsolatok szempontjából fontos mérföldkövei is egyben, de sajnos előfordul, hogy az első szerelmek nem jó emlékeket, hanem a bántalmazás nyomait hagyják maguk után.

Pulzus