Betöltés...

Hogyan lehet túljutni a holtponton – és mi történik ilyenkor a testben?

Az Ultrabalatonon indulók is megtapasztalhatják, hogy önmaguk és az esetleges holtpontok legyőzéséhez fizikai, mentális és érzelmi akadályokat is le kell küzdeniük. Mi történik a futók szervezetében a 30. kilométer táján? Miért jutnak el a férfiak gyakrabban a (vég)kimerülés határáig, mint a nők? És mikor érdemes megkötni az Odüsszeusz-szerződést?

„Úgy éreztem magam, mint egy nagy lyukú darálón áthaladó marhahús. Nagyon szeretnék előrefelé haladni, de a testem egyszerűen nem teljesíti a kívánságomat. Mintha egy autó teljesen behúzott kézifékkel kapaszkodna fölfelé egy emelkedőn. A testem szinte szét akart esni, elengedni a kötéseknél. Elfogyott az olaj, kilazultak a csavarok, nem illenek egymásba a fogaskerekek.” Így fogalmazta meg Murakami Haruki világhírű japán író, nem mellesleg közismert hosszútávfutó, milyen érzése támadt, amikor egy 100 kilométeres versenyen – valamikor az 55. kilométer után – eljutott a holtpontra. A Miről beszélek, amikor futásról beszélek? című, magyarul először 2012-ben megjelent kötetében a szerző arról is beszámolt, hogy miután vagy 20 kilométeren át kínlódott, egyszer csak, „akárha sziklafalon jutottam volna át, a túloldalon találtam magam”.

Hozzászólások

Nem alszik, ezért mindent bevetne? – ezt kell tudni a melatoninról, az altatókról és az alvást segítő gyógynövényekről

Van az a szint az álmatlanságban, amikor az ember már nem válogat. Ilyenkor kerülnek elő olyan alvássegítők, mint a melatonin, a macskagyökér, a citromfű tea, a régi altató, a szorongásra felírt gyógyszer vagy egy pohár szeszesital. Csakhogy az alvássegítő szerek között nagy különbségek vannak, és ami külön-külön ártalmatlannak tűnik, együtt már kockázatos lehet. Dr. Horváth Ádám szakgyógyszerésszel beszéltük át, mikor jöhetnek szóba a gyógynövények vagy a melatonin, és miért kell különösen óvatosnak lenni a nyugtatókal és altatókkal.