Betöltés...

Hogyan lehet túljutni a holtponton – és mi történik ilyenkor a testben?

Az Ultrabalatonon indulók is megtapasztalhatják, hogy önmaguk és az esetleges holtpontok legyőzéséhez fizikai, mentális és érzelmi akadályokat is le kell küzdeniük. Mi történik a futók szervezetében a 30. kilométer táján? Miért jutnak el a férfiak gyakrabban a (vég)kimerülés határáig, mint a nők? És mikor érdemes megkötni az Odüsszeusz-szerződést?

„Úgy éreztem magam, mint egy nagy lyukú darálón áthaladó marhahús. Nagyon szeretnék előrefelé haladni, de a testem egyszerűen nem teljesíti a kívánságomat. Mintha egy autó teljesen behúzott kézifékkel kapaszkodna fölfelé egy emelkedőn. A testem szinte szét akart esni, elengedni a kötéseknél. Elfogyott az olaj, kilazultak a csavarok, nem illenek egymásba a fogaskerekek.” Így fogalmazta meg Murakami Haruki világhírű japán író, nem mellesleg közismert hosszútávfutó, milyen érzése támadt, amikor egy 100 kilométeres versenyen – valamikor az 55. kilométer után – eljutott a holtpontra. A Miről beszélek, amikor futásról beszélek? című, magyarul először 2012-ben megjelent kötetében a szerző arról is beszámolt, hogy miután vagy 20 kilométeren át kínlódott, egyszer csak, „akárha sziklafalon jutottam volna át, a túloldalon találtam magam”.

Hozzászólások

A lányok egyre korábban menstruálnak – de érdemes-e szülőként késleltetni a folyamatot?

Az első menstruáció időzítése nem pusztán egyéni vagy családi adottság kérdése. A kutatások szerint a genetikai tényezők mellett a táplálkozás, a testösszetétel, az anyagcsere állapota, a stressz és bizonyos környezeti hatások is szerepet játszhatnak abban, mikor lép egy lány a reproduktív érés új szakaszába. A jelenség egyre több szülőt foglalkoztat, egyes anyák pedig már tudatosan próbálják késleltetni lányaik első menstruációját. De van-e erre valóban lehetőség, és egyáltalán kívánatos-e beavatkozni ebbe a folyamatba? Nőgyógyásszal beszélgettünk.