Betöltés...
Van az a szint az álmatlanságban, amikor az ember már nem válogat. Ilyenkor kerülnek elő olyan alvássegítők, mint a melatonin, a macskagyökér, a citromfű tea, a régi altató, a szorongásra felírt gyógyszer vagy egy pohár szeszesital. Csakhogy az alvássegítő szerek között nagy különbségek vannak, és ami külön-külön ártalmatlannak tűnik, együtt már kockázatos lehet. Dr. Horváth Ádám szakgyógyszerésszel beszéltük át, mikor jöhetnek szóba a gyógynövények vagy a melatonin, és miért kell különösen óvatosnak lenni a nyugtatókal és altatókkal.
Több mint nyolcvanféle alvászavar ismert: a leggyakoribbak közé tartozik az álmatlanság (inszomnia), az alvási apnoe (amikor horkol az ember, illetve hosszabb-rövidebb időre kimarad a légzése alvás közben), a többműszakos munkarend miatti alvászavar (shift work sleep disorder – SWSD) és a narkolepszia (amikor az érintett nem tudja szabályozni mikor alszik és el, és mennyi ideig marad ébren) – mondta a Pulzusnak dr. Horváth Ádám szakgyógyszerész, a PTE Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézetének adjunktusa.
Az első három a leggyakoribb, míg szerencsére a narkolepszia, illetve más alvási problémák ritkábbak.
Talán az álmatlanság a leginkább közismert, aminek két típusát különböztetjük meg, az egyik az elalvási, a másik pedig az átalvási inszomnia. Az első esetben nehezen tudunk elaludni, míg a második esetben az éjszaka folyamán felébredünk, és nehézséget jelent a visszaalvás.
Sokkal több cukrot veszünk magunkhoz a hétköznapokban, mint gondolnánk, köszönhetően a gyártók trükközésének és a hiányos ismereteinknek. Ebből a szempontból a méz és egyes alkoholok is becsapósak. Mitől más a természetes és a hozzáadott cukor? Miért fontos a glikémiás index?
