A tudós, aki miatt ma már a génjeinkből próbálják megjósolni a betegségeinket

Amikor ma egy beteg azt hallja, hogy a mintájából genetikai vizsgálat készül, vagy hogy egy daganat kezelését a tumor mutációi alapján próbálják személyre szabni, ritkán gondol bele, milyen fiatal tudományterületről van szó. Az, hogy ma már néhány nap alatt, nagy mennyiségben és klinikai célokra is használható módon lehet genetikai adatokat előállítani, részben annak a korszaknak az öröksége, amelyet J. Craig Venter is alakított. A Human Genome Project első szekvenciája alapvető információt adott az emberi biológia megértéséhez, és azóta érezhetően gyorsította az orvoslás fejlődését is. 

Venter 2026. április 29-én halt meg San Diegóban, 79 éves korában. A J. Craig Venter Institute közlése szerint rövid kórházi kezelés után, egy frissen diagnosztizált daganat terápiájának váratlan mellékhatásai miatt hunyt el. A The New York Times nekrológja kockázatvállaló kívülállóként írja le, a Nature pedig olyan „maverick” figuraként, aki újrarajzolta a biológia határait. A két nekrológ hangneme más, de ugyanaz rajzolódik ki belőlük. Venter nem egyszerűen fontos kutató volt, hanem olyan figura, aki egész tudományterületek tempóját is képes volt felpörgetni.