Szuperokos szépségeket ígérnek a cégek – de hol tart, és mire jó valójában az embriók genetikai szűrése?
A szuperbébik megrendelése egyelőre csak reklámfogás., de a módszer nagyon is hasznos lehet, ahogy már magyar példák is bizonyítják.
#genetika
Helstáb Martin válaszol a kétkedőknek: „A biológiai kor nem a kinézetről szól”
A longevity, vagyis a tudatos, hosszú és egészségben eltöltött élet ma az egyik legtöbbet emlegetett életmódtrend, de vajon mennyire készek elfogadni az emberek, ha valaki a gyakorlatban is bizonyítja, hogy ez működik? A Pulzus interjújára rengeteg kérdés érkezett Helstáb Martinhoz, összeszedtük a válaszait.
A legnagyobb biológiai rejtélyek egyike – élhetnek-e valaha olyan sokáig a férfiak, mint a nők?
Úgy tűnik, egy dologban elvitathatatlan a nők előnye a férfiakkal szemben: a hosszabb életkilátások tekintetében. Ám hogy ennek mi az oka, azt még ma sem tudjuk egészen biztosan. Miért változik ez korról korra? Miért élnének tovább herék nélkül a férfiak, és mi mindent magyaráz az XX kromoszómapár?
A tudós, aki miatt ma már a génjeinkből próbálják megjósolni a betegségeinket
Ma már néhány nap alatt feltérképezhető egy daganat genetikai háttere, ritka betegségek gyanúja esetén DNS-elemzést kérnek, és egyre többször halljuk, hogy az orvoslás jövője személyre szabott lesz. Ennek a genetikai forradalomnak az egyik legfontosabb és legvitatottabb alakja volt Craig Venter, aki nemcsak felgyorsította az emberi genom feltérképezését, hanem azt a kérdést is új szintre emelte: kié valójában az élet kódja?
Mennyire örökletes a rák, és mit tehetünk, ha nálunk magas a kockázat? – Fekete Bálint András genetikus a dán spermadonorról és a DNS-tesztekről
Ez egy szerencsétlen véletlen, amitől érthető módon megrendül a bizalom, de nem szabad azt a következtetést levonni, hogy minden spermadonáció vagy minden rákkeltő génmutációt hordozó család időzített bomba – mondta a HVG-nek Fekete Bálint András klinikai genetikus, akit nem csak a veszélyes mutációt magyar gyerekeknek is továbbörökítő dán spermadonor esetéről kérdeztünk. Hanem arról is, milyen ráktípusoknál meghatározó az örökletesség, mi mindent tehet meg, akinél fennáll a kockázat, mire jók a pár tízezer forintos genetikai tesztek. És mit tehetnek azok, akik gyermekvállalásra készülnek ilyen nehéz genetikai háttérrel?
Apró, de sorsdöntő részlet, ami befolyásolja, milyen gyorsan öregszünk
Képzeljük el kromoszómáinkat úgy, mint egy cipőfűzőt, amit védősapka óv a kirojtosodástól: ez a telomer, amelynek hossza szorosan összefügg az öregedés tényezőivel. Miért tartják sokan úgy, hogy az „öregedés a daganatok elleni védelem mellékhatása”? Hogyan befolyásolhatjuk a telomerek épségét megfelelő életmóddal, és mit céloznak az újszerű, kísérleti genetikai terápiák? Fekete Bálint András orvos, klinikai genetikus segített eligazodni a témában.
Genetika vagy környezet? Az ikrek nem véletlenül izgalmasak a tudomány számára
Az egypetéjű ikrek rejtélyes kötődése mindig is érdekelte az embereket. A születésük után különválasztott testvérek szomorú történetéből a kutatók is sok mindent megtudhattak az öröklődés és a környezet hatásairól.
Néha önmagát is meglepi, ahogy viselkedik? Ezt érdemes tudnia titokzatos énjéről
Mi történik, amikor egy szorongó, introvertált anya kerengő dervissé válva szórakoztatja a gyerekeket lánya szülinapi zsúrján? Képmutató-e az a kivételesen ellenszenves ember, aki karácsonykor öt napig feltűnően nyugodt és kedves, és a családja már azon töpreng, mi lehet a baj?
Ez genetikai, ne is fáradjon, hogy megpróbálja megváltoztatni
Személyiségünk egy életen át változik: fejlődik, javul, torzul, vagy éppen hanyatlik. Ennek alapja agyunk hihetetlenül bonyolult és csodás működésében rejlik. Egyes működéseket őseinktől örököltünk, de a legtöbbet a külső hatások által aktivált gének alakítják ki minden egyes embernél, egész élete során.
Czeizel Endre: „Nem feltétlenül az okos emberekből lesznek a géniuszok”
Évtizedekig zsenik családfáját kutatta, genetikai jellemzőiket, életüket tanulmányozta. Hogy mitől voltak korszakokon átívelő művek alkotói. Az augusztus 10-én elhunyt orvos-genetikussal júliusban többek között arról beszélgettünk, mi lehetett volna, ha például Petőfi Sándor tovább élhet, vagy ha József Attila megházasodik.