6,2. Átlagosan ennyi évvel élnek majd tovább a mostanában született magyar kislányok, mint a kisfiúk. Bár a várható átlagéletkor és az egyes nemek életkilátásai tekintetében Magyarország Európa sereghajtói közé tartozik, nincs abban semmi meglepő, hogy a nők tovább élnek, mint a férfiak. Így van ez a világ összes országában (jelenleg globális átlagban 5 év a különbség a nők javára), sőt így volt ez mindig is, amióta statisztikai adatok vannak a népességről. Svédországban például 1800 óta őrzi 2–4 évnyi előnyét a „gyengébbik” nem, de több ezer emlősfajt vizsgálva is úgy találták a kutatók, hogy a nőstények számottevően hosszabb életre számíthatnak, mint a hímek.
Első ránézésre meglepően jó hírt mutatnak a magyar halálozási statisztikák: jóval kevesebben halnak meg 50 éves kor előtt, mint tíz évvel ezelőtt. A háttérben azonban sokkal összetettebb folyamatok húzódnak meg. Miközben jelentősen csökkent az öngyilkosságok és a halálos balesetek száma, a daganatos betegségek egy része egyre gyakoribb a fiatalabb korosztályokban is. Megnéztük, mi javult valóban az elmúlt évtizedben, mit torzítanak a statisztikák, és milyen egészségügyi kockázatok fenyegetik ma leginkább a 40-eseket Magyarországon.
Bármennyire általános is ez a jelenség, egyike a legnagyobb biológiai rejtélyeknek, hiszen a mai napig nem lehet pontosan megmondani, miből adódik ez a születésünkkor belénk kódolt különbség. A választ alighanem azért olyan nehéz megtalálni, mert nem egyetlen ok húzódik meg a háttérben, hanem sokféle körülmény és adottság összesített hatása alakítja ki ezt az eltérést, amely olykor történelmi korszakonként is változik. Szerencsére a tudósok egyre több tényezőt azonosítottak már, így egyre többet tudhatunk arról, miért halandóbbak a férfiak.
Ha demográfiai és történelmi távlatokban vizsgáljuk a kérdést, rögtön szemet szúr, hogy a várható élettartam terén mutatkozó differencia különböző életszakaszokban más-más okokból fakadhat.
Az Our World in Data oldalon néhány éve közölt átfogó elemzésből kiderül, hogy a születésük idején elsősorban genetikai tényezők hozzák hátrányba a fiúgyermekeket. Ők ugyanis egyrészt hajlamosabbak a normális időpontnál korábban világra jönni, másrészt életük első heteiben a lányoknál jóval halandóbbak. Szakértők szerint ennek részben az az oka, hogy a fiúk immunrendszere fejletlenebb még ilyenkor, illetve fogékonyabbak a fertőzésekre és bizonyos genetikai betegségekre.
Veszélyes korok, veszélyes életkorok
Ahogy felnőnek az újabb generációk, a fiatal felnőttekre újabb, immár másféle veszélyek leselkednek. Ebben az életszakaszban a férfiak halálozási arányát a balesetek, az erőszakos cselekmények, az öngyilkosságok, a különféle drogok fogyasztása növeli meg az átlagosnál jobban. Az erőszakos cselekmények közé egyébként nem csupán a kocsmai verekedések vagy a bűnözés tartozik, hanem az is, hogy háború esetén ezekből a fiatalabb korosztályokból verbuválják a katonákat. Ez különösen a világháborúk idején torzította drámaian a nemek várható élettartamát.
Később, az életük derekán túljutottak körében ismét más miatt nyílik tágabbra az olló a két nem halálozási statisztikái között.
