Betöltés...
40 éve kutatja az emlő rosszindulatú daganatait Kulka Janina patológus. Az elhivatott diagnosztát abból az alkalomból kerestük meg, hogy nemrég Vladimir Totovic-díjban részesült a patológia területén végzett kiemelkedő tevékenységéért.
Az emlőrák életkori kockázatának növekedése régóta ismert jelenség, biológiai hátteréről azonban meglepően keveset tudtunk. Egy friss kutatás most minden eddiginél részletesebb képet ad arról, hogyan alakul át az emlőszövet az évek során, és miért válhat kedvezőbbé a daganatok kialakulása szempontjából különösen a menopauzát követően.
Egy magyar kutatócsoport az immunrendszer működésén keresztül vizsgálta meg, hogy a mozgás miként befolyásolja a szervezet védekezőképességét. Kvell Krisztián, Garai Kitti és Kisjós Bálint pécsi kutatókkal beszélgettünk.
A kapszulás endoszkópia rendkívül előremutató fejlesztés, de egyelőre nem váltja ki a vastagbéltükrözést, bármennyire is próbálják azt sokan elkerülni. Vincze Áron gasztroenterológus, a pécsi egyetem tanszékvezetője mondta el, hol tart Magyarországon ez a diagnosztikai módszer, mennyibe kerül és mire alkalmas. Arról is beszélt lapunknak, milyen egyéb módszerek érhetők el a vastagbéldaganatok szűrésére, és hogyan segít az AI a diagnosztikában.
Schwab Richárd gasztroenterológus szerint nemcsak az életmódbeli tényezők, például a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás növelhetik a kockázatot, hanem az is számít, hogy az adott baktérium milyen „felszereltséggel” rendelkezik. A felfedezés új irányt nyithat a vastagbélrák szűrésében és megelőzésében.
Bár az összefüggést régóta feltételezik, eddig csak nagyon nehezen lehetett vizsgálni. Egy nemzetközi kutatócsoport most a mesterséges intelligencia segítségével lépett előre az ügyben. Az eredmények hosszú távon segíthetnek a korai beavatkozásban is.
Ez egy szerencsétlen véletlen, amitől érthető módon megrendül a bizalom, de nem szabad azt a következtetést levonni, hogy minden spermadonáció vagy minden rákkeltő génmutációt hordozó család időzített bomba – mondta a HVG-nek Fekete Bálint András klinikai genetikus, akit nem csak a veszélyes mutációt magyar gyerekeknek is továbbörökítő dán spermadonor esetéről kérdeztünk. Hanem arról is, milyen ráktípusoknál meghatározó az örökletesség, mi mindent tehet meg, akinél fennáll a kockázat, mire jók a pár tízezer forintos genetikai tesztek. És mit tehetnek azok, akik gyermekvállalásra készülnek ilyen nehéz genetikai háttérrel?
A daganatos betegek szinte mindig felteszik maguknak a kérdést: miért pont én? Mit csináltam rosszul? A rák azonban nem büntetés.
