Betöltés...

A GLP-1 gyógyszerek nemcsak a testsúlyt csökkenthetik, hanem az ultrafeldolgozott ételek iránti vágyat is

Az elhízás kutatásának és kezelésének egyik legfontosabb európai fórumán olyan elemzést ismertettek, amely szerint a GLP-1-típusú fogyasztószerek nemcsak a testsúlyt, hanem az elhízásról szóló közbeszédet is átformálhatják. A szerzők szerint ha ezek a gyógyszerek valóban csökkentik az ultrafeldolgozott élelmiszerek iránti sóvárgást, annak hatását már az élelmiszer- és italgyártók is megérezhetik.

A European Congress on Obesity (ECO), Európa vezető elhízástudományi kongresszusa idén 2026. május 12–15. között Isztambulban zajlott, ahol a kutatók a legfrissebb eredményeket osztották meg az elhízás megelőzéséről és kezeléséről. Az ECO minden évben az elhízáskutatás egyik legfontosabb nemzetközi találkozója, ahol a biológiai háttértől az új kezeléseken át a népegészségügyi kérdésekig rajzolódnak ki azok az irányok, amelyek később a szakmai és a nyilvános vitákat is alakíthatják. Az idei esemény egyik figyelemreméltó tanulmánya szerint az Ozempic-korszak nemcsak a fogyásról szólhat, hanem arról is, hogy az elhízást egyre kevésbé látjuk pusztán magánügynek.

Az Ozempicról, Wegovyról és más GLP-1-agonistákról az elmúlt két évben főként úgy beszélt a nyilvánosság, mint a fogyás új csodaszereiről. A mostani felvetés ennél kényesebb, mert már nemcsak a fogyásról, hanem arról is szól, kit terhel a felelősség az elhízásért. Luc Louis Hagenaars, az amszterdami UMC kutatója és Laura Anne Schmidt, a Kaliforniai Egyetem egészségpolitikai professzora szerint a GLP-1-típusú szerek hosszabb távon magát az elhízásról szóló gondolkodást is elmozdíthatják.

Hozzászólások

„Régen is meleg volt, mégis túléltük” – miért kell újratanulnunk a nyár, a hőség és a napozás szabályait?

Valóban: régen is voltak kánikulák, napon dolgozó nagyszülők, egész nap strandon lévő gyerekek, lehúzott redőnyök és délutánra felforrósodó lakások. A gond nem az emlékekkel van, hanem azzal, ha ezekből próbálunk mai szabályokat gyártani a hőségre és a napozásra. A környezeti hatások ugyanis már nem ugyanazok: gyakoribbak és intenzívebbek a hőhullámok, magasabb az UV-terhelés, és a bőrkárosodás következményeit sokszor csak évekkel később látjuk. Dr. Kis Anna klímakutatóval és dr. Baltás Eszter bőrgyógyásszal jártuk körbe, miért kell újratanulnunk a nyár szabályait – és miért nem puhányság, hanem alkalmazkodás, ha komolyan vesszük a hőségriasztást, az árnyékot és a fényvédelmet.