A só, pontosabban a benne lévő nátrium kulcsszerepet játszik a sejtek közötti folyadékmozgás szabályozásában. A szervezet igyekszik állandó nátriumkoncentrációt fenntartani a vérben, ezért ha sok sót viszünk be, több vizet is megtart, hogy hígítsa azt – ez okozhatja a jól ismert puffadt, „vizes” érzést evés után, és ezért mutathat akár egy-két kilóval is többet a mérleg egy túlságosan sós vacsora után. A folyamat rövid távon ártalmatlan, tartósan magas sóbevitel mellett viszont hozzájárulhat a magas vérnyomás kialakulásához. Sokan ugyanakkor túlreagálják a sóellenes üzeneteket, és feleslegesen minimalizálják a bevitelt, ami sportolóknál, melegben dolgozóknál vagy bizonyos egészségügyi állapotoknál akár hiponatrémiához, tehát a vér nátriumszintjének veszélyes csökkenéséhez is vezethet.
Dr. Csanaky Lilla táplálkozástudományi szakértő segítségével tisztázzuk, mekkora sómennyiség ideális egy egészséges felnőtt számára, hogyan hat a nátrium a folyadékháztartásra, és mikor beszélhetünk ténylegesen egészségügyi problémát jelentő vízvisszatartásról.
https://pulzus.hvg.hu/egeszseg/20260919_meggyle-montmorency-regeneralodas-izomlaz-gyulladascsokkentes-antioxidans-kerekparosok-focistak
Miért tart vissza vizet a szervezet?
A szervezet folyadékterei állandó izotóniás koncentrációra törekednek, ennek fenntartásában pedig a nátrium játssza az egyik legfontosabb szerepet, hiszen ez a sejten kívüli folyadékterek legfőbb elektrolitja. Ha több sót viszünk be, megnő az oldott részecskék száma a vérben, a szervezet pedig vízvisszatartással válaszol, hogy helyreállítsa az állandó sűrűséget – magyarázza a folyamatot Csanaky Lilla.
„Ez az élettani adaptáció a gyakorlatban átmeneti vizesedést és a mérlegen is detektálható testtömeg-növekedést eredményezhet. Fontos különbséget tenni az élettani ingadozás és a klinikai szintű vízvisszatartás között” – hívja fel a figyelmet a szakértő.