„A kalória nem érdekel” – jelentette ki magabiztosan Schobert Norbert egyik népszerű Insta-posztjában, majd nekiállt megenni a betyárlevesből, sertéspörköltből, sült császárhúsból, töpörtyűből, káposztából és kovászos uborkából álló gazdag vacsoráját, amihez még egy félliternyi koktélt is rendelt. Mindezt persze fogyókúrás receptként ajánlotta követői figyelmébe. Nem ez az első eset, hogy Schobert kalóriadús, zsírban gazdag ételeket népszerűsít, a fitneszguru ugyanis már évek óta a ketogén diéta hívének tartja magát, amely megengedi a zsírosabb ételek fogyasztását, ha cserébe a szénhidrátokat (kenyér, tészta, gyümölcsök, sütemények stb.) drasztikusan megvonjuk magunktól.
A ketogén diéta azon módszerek közé tartozik, amelyek évtizedek óta rendkívül népszerűek és tartósan jelen vannak. Csak időnként szorítja háttérbe egy-egy újabb trend, például a léböjtkúra, a „méregtelenítő” táborok vagy az utóbbi években különösen felkapott időszakos böjt (intermittent fasting). De valóban hatékonyak ezek a módszerek? Tényleg képesek villámgyorsan megszabadítani a pluszkilóktól? Elhagyható a fáradságos kalóriaszámlálás? Pangl-Szarka Dorottya dietetikust kérdeztük a „csodadiéták” hatásmechanizmusáról és kockázatairól.
Az emberek manapság sokkal nyitottabbak a prevencióra, mint korábban; sokan azok közül, akik élénken érdeklődnek a longevity iránt, már elkezdték megtapasztalni az öregedéssel járó nehézségeket a szüleikkel, nagyszüleikkel – mondja Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember, aki hamarosan új rovattal jelentkezik a Pulzuson. Arról is kérdeztük, hogy a tökéletesség hajszolása helyett miként tudunk „elég jól” táplálkozni, milyen jelei és következményei vannak, ha túlélő üzemmódban létezünk, és miért hathat a böjt másként a nőkre, mint a férfiakra.
