Nem akaratgyengeség, ha nem tudunk leállni az édességgel
Aki este egy tábla csokoládé mellett örül vagy búsul egy megterhelő nap végén, annál általában akaratgyengeséget vagy függőséget gyanítunk, mintha ugyanezt egy üveg bor mellett tenné.
Betöltés...
Nem csak a vérnyomásunk, a koleszterinszintünk vagy a genetikánk számít abban, mi történik évekkel később az ereinkkel. Egyre több kutatás vizsgálja, hogyan befolyásolhatják a bélbaktériumok által termelt anyagok az érelmeszesedés, a stroke és más szív-érrendszeri betegségek kockázatát – és azt is, mennyit változtathat ezen az étrendünk.
A tudomány most kezdi feltárni, hogyan függ össze mindaz, amit megeszünk, azzal, ami az ereinkben és az agyunkban évekkel később történik, és ez az összefüggés alapjaiban változtathatja meg, ahogyan a szívünk és az érrendszerünk védelméről gondolkodunk.
A statisztikák önmagukban is elgondolkodtatóak. A nem fertőző betegségek, köztük elsősorban a szív- és érrendszeri kórképek, a rákos megbetegedések, a krónikus légzőszervi és májbetegségek, valamint a cukorbetegség a világon bekövetkező halálesetek háromnegyedéért felelősek, és az idő előtti halálozás 80 százalékát is ezek a betegségek okozzák.
Dr. Szigeti Zsolt kardiológus szerint a stroke megelőzésében különösen fontos, hogy felismerjük és kezeljük a befolyásolható kockázati tényezőket. „A stroke ma az egyik vezető tényező a szív- és érrendszeri eredetű halálozásban, miközben a kockázat jelentős része felismerhető, szűrhető és kezelhető lenne, ha időben odafigyelnénk rá” – fogalmaz az orvos.
A kutatók az esetek mintegy 85 százalékában azonosítani tudják azokat az életmódbeli tényezőket, amelyek ezeknek a betegségeknek az alapját képezik. A dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a helytelen táplálkozás és az ebből fakadó elhízás, a légszennyezettség, a mozgásszegény életmód és bizonyos fertőzések mind hozzájárulnak a kockázat növekedéséhez.
Aki este egy tábla csokoládé mellett örül vagy búsul egy megterhelő nap végén, annál általában akaratgyengeséget vagy függőséget gyanítunk, mintha ugyanezt egy üveg bor mellett tenné.
Dr. Schwab Richárd gasztroenterológus a táplálkozás és a bélflóra kapcsolatára hívja fel a figyelmet. „Az igazi újdonság ott kezdődik, ahol a táplálkozás és a bélflóra találkozik egymással, és ez a találkozás sokkal mélyebb, a betegség oki tényezőjeként azonosított hatásokkal jár. A bélben élő baktériumok ugyanis nem csupán az emésztésben segédkeznek, hanem valóságos anyagcsereüzemként működnek, amely az elfogyasztott táplálékból különféle vegyületeket állít elő.”
Kik voltak a besúgók, és miért jelentettek? Azontúl, hogy a nemsokára nyilvánosságra kerülő ügynöklistából megismerhetjük, hogy a családból bárki érintett-e valamennyire, rengeteg egyéb kérdés merül fel a beszervezéssel és annak pszichológiai hátterével kapcsolatban.