Betöltés...
Nem csak a vérnyomásunk, a koleszterinszintünk vagy a genetikánk számít abban, mi történik évekkel később az ereinkkel. Egyre több kutatás vizsgálja, hogyan befolyásolhatják a bélbaktériumok által termelt anyagok az érelmeszesedés, a stroke és más szív-érrendszeri betegségek kockázatát – és azt is, mennyit változtathat ezen az étrendünk.
A gyulladásos bélbetegség diagnózisa után sokan a reggeli kávéról is lemondanak, mert attól tartanak, hogy a koffein ronthatja a tüneteiket. A legújabb kutatások azonban árnyalják a képet: a kávéfogyasztás és a Crohn-betegség, illetve a colitis ulcerosa kapcsolatában olyan összefüggéseket találtak, amelyekre érdemes odafigyelni. Vajon valóban árt a kávé a gyulladt bélnek, vagy bizonyos esetekben még kedvező hatása is lehet? Mennyi koffein számít mérsékelt mennyiségnek, és miért reagálhat egészen másképp ugyanarra a kávéra két ember szervezete? Gasztroenterológusokat kérdeztünk.
A magyarok kétharmada krónikusan stresszes, sokan alváshiánnyal és D-vitamin-hiánnyal is küzdenek. Ilyen háttérrel a fáradtság, a szétszórtság és a motivációhiány nem egyszerűen fejben dől el – a test állapota is beleszól abba, mennyire tudunk teljesíteni.
A heti harmincféle növényi eredetű étel fogyasztása az elmúlt években látványos táplálkozási trend lett, de első hallásra sokaknak irreálisnak tűnhet. Pedig nemcsak zöldségek és gyümölcsök számíthatnak bele, hanem hüvelyesek, gabonák, magvak, fűszerek, teák, sőt bizonyos esetekben a kávé és az étcsokoládé is. A kérdés inkább az, mennyire kell komolyan venni a harmincas számot, és mit tudunk biztosan arról, hogyan hat a növényi sokféleség a bélmikrobiomra.
A menopauzáról legtöbbször a hormonok, a hőhullámok, az alvászavar vagy a testsúlyváltozás jut eszünkbe, pedig a változókorban a bélrendszer is fontos szereplő lehet. Az utóbbi évek kutatásai szerint a bélmikrobiom és a hormonrendszer oda-vissza hatnak egymásra: a bélbaktériumok beleszólhatnak az ösztrogén-anyagcserébe, miközben a csökkenő ösztrogénszint maga is átalakíthatja a bél-, a szájüregi és a hüvelyi mikrobiomot. Ez azonban nem azt jelenti, hogy máris létezne menopauzára való csodaprobiotikum – inkább egy új szemléletet ad ahhoz, hogyan gondolkodjunk a női egészségről. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.
