Betöltés...
Nem önmagában az erőfeszítést, csupán a feleslegesnek ítélt erőfeszítést kerüljük ösztönösen – derült ki lustaságkutatásokból –, de a „költséghatékonysági megfontolásokon” túl számos más oka is lehet a feladat- vagy tevékenységkerülésnek. Mi a különbség a lustaság, a halogatás és a tétlenség között? És létezik-e egyáltalán lustaság?
Ragadós-e a lustaság? És a kemény munka? Első hallásra azt gondolnánk: igen, mindkét viselkedésforma erős befolyással van a környezetre, hiszen akik nem szeretnek dolgozni, azok másokra is demoralizáló hatással vannak, akik pedig derekasan megfogják a munka végét, azok példájukkal lelkesítik a kollégáikat is. Úgy tűnik azonban, az élet nem ilyen egyszerű, legalábbis, amikor a Torontói Egyetem két pszichológusa nemrég tudományosan is utánajárt ezeknek a kérdéseknek, más válaszokat kaptak.
Egy krónikus betegség diagnózisa nemcsak testi, hanem komoly lelki veszteséggel is járhat: megváltozhat az, ahogyan a saját testünkre, a jövőnkre és önmagunkra gondolunk. Az ezzel járó érzelmi folyamat sokszor a gyászhoz hasonlít, és akár depresszióval is összetéveszthető. De hogyan lehet alkalmazkodni egy olyan élethez, amely már nem ugyanolyan, mint a diagnózis előtt?
