Betöltés...

Egyetlen szám, amelyből kiolvasható, mennyire bírja a testünk a terhelést

Az edzettségi állapotot, az aktuális stressz-szintet és betegségek jelenlétét is ki lehet olvasni a HRV-ből, de csak akkor, ha mindenki saját magához és a szervezete változásaihoz méri a pontszámát. Hogyan lehet a szívdobbanásokból mindezekre következtetni? Milyen egyéni különbségekre kell ügyelni az értelmezésekor? És milyen HRV-értéknél kezdjünk aggódni az egészségünk miatt?

Létezik vajon olyan mutató, amely egyetlen szám segítségével megmondja, milyen a teljesítményünk az edzőteremben vagy a futópályán, söröztünk-e a haverokkal előző este, mennyire pihentetők mostanában az éjszakáink, bujkál-e bennünk valamilyen betegség, vagy hogy milyen sok munkát terhel épp ránk a főnökünk? Tulajdonképpen létezik, bár természetesen némi gyakorlatra van szükség ahhoz, hogy valóban ki lehessen olvasni belőle ilyen és ehhez hasonló információkat.

A manapság már sok okosórával is nyomon követhető HRV-ről van szó, amelyet egyes kutatók az általános egészségi állapot „leghasznosabb jelzőszámának” tekintenek. Bár ez utóbbi megállapítással nyilván van, aki vitatkozna, mindenesetre kétségtelen, hogy ez az érték sokkal többet elárul a testünk működéséről, mint első pillanatban gondolnánk. A hárombetűs rövidítés a szívfrekvencia-változékonyság (heart-rate variability, HRV) szakkifejezést rejti, és a lényege, hogy ez a jelzőszám mutatja meg, mennyi idő telik el két szívizom-összehúzódás között.

Hozzászólások

Nem biztos, hogy ugyanazt nevezzük szerelemnek minden kapcsolatunkban

Van kapcsolat, amelyben magabiztosak és felszabadultak vagyunk, egy másikban féltékenyebbek, bizonytalanabbak vagy éppen sokkal szenvedélyesebbek. Ugyanaz az ember is egészen más oldalunkat hozhatja elő attól függően, kit szeretünk, mennyire bízunk benne, és milyen tapasztalatokat viszünk magunkkal a kapcsolatba. Hevesi Krisztina szexuálpszichológus azt járja körül, miből áll össze az az érzés, amelyet egyszerűen csak szerelemnek nevezünk.