Betöltés...

Belülről a „sperma-Tinder” – jó ötlet appon donort keresni a gyermekvállaláshoz?

„Klinikán, otthoni inszeminációval vagy közösüléssel?” – ezt is meg kell adni, amikor az ember regisztrál az Y Factoron. Az Európában is elérhető alkalmazás közvetlenül köti össze a leendő szülőket és a spermadonorokat, működése azonban komoly egészségügyi, jogi és bioetikai kérdéseket vet fel.

  • Pulzus

Egy petesejt felé tartó spermium stilizált képe fogadja a Y Factor új felhasználóit. Az alkalmazás első pillantásra társkeresőre hasonlít: életkor, lakóhely, magasság, testsúly, haj- és szemszín alapján lehet böngészni. A kölcsönös kedvelés után pedig lehetővé válik a chatelés.

A cél azonban nem randevú, hanem spermadonor, leendő szülő vagy társszülő megtalálása.

Az appot a dán Ole Schou, a Cryos International spermabank alapítója hozta létre. A Y Factor saját meghatározása szerint nem spermabank, és nem közvetít ivarsejteket: olyan platform, ahol a felhasználók közvetlenül léphetnek kapcsolatba egymással, és maguk állapodhatnak meg a donor szerepéről, a kapcsolattartásról és a fogantatás módjáról.

https://pulzus.hvg.hu/egeszseg/20251212_orokletes-rak-hajlam-fekete-balint-andras-genetikus-dan-spermadonor-genetikai-tesztek-daganatos-betegesegek

Klinikától a házi inszeminációig

Saját profiljában a felhasználó azt is megjelölheti, hogy klinikai eljárást, otthoni – rendszerint fecskendővel végzett – inszeminációt vagy közösülést választana. A donor későbbi szerepe ugyancsak többféle lehet: teljesen háttérben maradhat, tarthat kapcsolatot a családdal, apafigurává válhat vagy társszülőséget vállalhat. A felek arról is nyilatkozhatnak, hogy ingyenes vagy fizetett megállapodásban gondolkodnak.

A rugalmasság ugyanakkor éppen azokat a garanciákat kerülheti meg, amelyek a szabályozott reprodukciós ellátás alapját adják.

A klinikák a donorokat fertőző betegségekre és örökletes betegségekre szűrik, ellenőrzik az ivarsejtmintát, dokumentálják annak útját, és nyilvántartják az egy donortól született gyermekeket. Magánmegállapodásnál – mint amit az Y Factor kínál – mindez nagyrészt a résztvevők állításain és bizalmán múlik.

A spanyol El Confidencial újságírói álnevet és mesterséges intelligenciával készített fényképet használva is létre tudtak hozni profilt. Ez arra utal, hogy a személyazonosság és az egészségügyi adatok hitelessége nem minden esetben ellenőrzött. Hamis vagy elhallgatott információ esetén nem csak fertőzés vagy genetikai betegség kockázata merül fel: később a származás, az apaság, az esetleges gyerektartási kötelezettség és az öröklés kérdése is vitássá válhat.

https://pulzus.hvg.hu/pszichologia/20260625_meddoseg-parkapcsolat-nehezsegek-erofeszitesek?_gl=1*1acc2zr*_gcl_au*Nzc5MTA1Nzg3LjE3ODUzMTY4NDA.*_ga*MjA5NzgzOTQ2LjE3ODUzMTY4NDM.*_ga_PRRV40NZ4H*czE3ODU4NDE2ODAkbzEzJGcxJHQxNzg1ODQ5MzI1JGoxJGwwJGgw

És a vonatkozó magyar jogi helyzet?

A magyar jog nem nevesíti és nem tiltja külön, hogy valaki az Y Factorhoz hasonló platformon regisztráljon vagy ismerkedjen. Ám ettől még nem válik az egészségügyi törvény szerinti, szabályozott ivarsejt-adományozássá, ha az alkalmazáson keresztül megtalált donorral megszervezzük az otthoni inszeminációt. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerint reprodukciós eljárás megfelelő szakorvosi javaslatra, működési engedéllyel rendelkező szolgáltatónál végezhető.

Az adományozónak személyesen kell megjelennie; a szolgáltatónak pedig vissza kell utasítania azt a felajánlást, amely nem nála, személyes megjelenés során nyert ivarsejttel történik.

További fontos részlet, hogy a 30/1998. NM rendelet alapján az adományozott hímivarsejtet a reprodukciós felhasználás előtt legalább hat hónapig fagyasztva kell tárolni, és csak ismételt negatív fertőzőbetegség-szűrés után használható fel. A magánúton átadott friss minta ezt a biztonsági és nyomonkövetési utat nem tartja be.

Emellett Magyarországon a szabályok szerint az egészségügyi szolgáltató az azonosító adatokat zártan kell, hogy kezelje, és a recipiensnek átadható donoradatok nem lehetnek személyazonosításra alkalmasak. Ugyanazon donor ivarsejtjeiből, különböző személyeknél végzett reprodukciós eljárások során Magyarországon legfeljebb négy utód származhat.

A Polgári Törvénykönyv csak a jogszabály szerinti reprodukciós eljáráshoz ivarsejtet adományozó férfit zárja ki az apaság bírósági megállapításából. Ha a fogantatás otthon, magánmegállapodás alapján történik, ez a különleges védelem nem feltétlenül alkalmazható. Az apai jogállást az anya házassága, apai elismerő nyilatkozat vagy bírósági döntés rendezheti; egy előzetes „donorszerződés” önmagában nem írja felül a családjogi szabályokat. Magyarán az appon kialakított kapcsolat önmagában nem tiltott, de a privát mintaátadás és az otthoni megtermékenyítés szabályozási senkiföldjére viheti a feleket.

https://hvg.hu/itthon/20190904_Nem_eleg_a_magyar_sperma_pedig_egyre_tobb_kell_belole

Máshol Európában

Európában országonként jelentősen eltér a spermadonáció szabályozása. Az Egyesült Királyságban az otthoni inszemináció nem általánosan tiltott, a brit Termékenységi Szályozó Hatóság (HFEA) azonban a biztonságosabb, engedélyezett klinikai kezelést javasolja. Klinikán végzett eljárás esetén a donor nem válik jogi szülővé, magánmegállapodásnál viszont bizonyos családi helyzetekben jogi apának minősülhet.

  • Spanyolországban és Olaszországban a klinikai donor anonim, kiválasztása és az eljárás lebonyolítása pedig intézményi keretekhez kötött, ezért az Y Factor ismert donorokra épülő modellje nehezen illeszthető a belföldi szabályozáshoz.
  • Svédországban, Hollandiában, Ausztriában és az Egyesült Királyságban a donor segítségével fogant személy meghatározott életkor elérése után megismerheti a donor azonosító adatait, bár a feltételek országonként eltérnek.
  • Dániában anonim és később azonosítható donor egyaránt választható, miközben a klinikák és spermabankok szigorú egészségügyi és nyomonkövetési követelmények szerint működnek.
  • Németországban a donorsperma klinikai felhasználásához központi donorregiszter és a gyermek származásának megismeréséhez fűződő joga kapcsolódik, a klinikai rendszeren kívüli magánmegállapodások családjogi következményei azonban ettől eltérhetnek.

https://hvg.hu/360/20250820_Europa-petesejtfagyasztas-szuletesszam

Miguel Del Campo, a barcelonai Vall d’Hebron Egyetemi Kórház klinikai genetikusa szerint az otthoni inszeminációt, a közösülést vagy a közvetlen donorválasztást kínáló modell nem illeszkedik a spanyol reprodukciós rendszerhez. Az Y Factor vezetése ezzel szemben úgy érvel, hogy az anonimitási követelmény a klinikákra és a spermabankokra vonatkozik, az alkalmazás pedig csupán kapcsolatot teremt beleegyező felnőttek között.

A spanyol jogi helyzet ettől még nem egyértelmű. Leonor Ruiz Sicilia, a Spanyol Bioetikai Bizottság tagja szerint a törvény nem ismeri el szabályozott ivarsejt-adományozásként a magánszemélyek közötti közvetlen donációt. Az engedélyezett rendszeren kívül ezért eltűnnek a jogszabályban rögzített biztosítékok. Ha pedig az inszemináció nem engedélyezett központban történik,

a donor bizonyos körülmények között jogilag apának minősülhet, ami apasági vagy öröklési igényekhez vezethet.

Az anonimitásról Európa-szerte vita zajlik

Európában nincs egységes modell. Egyes országok ragaszkodnak a donor névtelenségéhez, másutt a donor segítségével fogant gyermek meghatározott életkorban megismerheti biológiai származását. Az Y Factor védekezése szerint az otthoni genetikai tesztek terjedésével a teljes anonimitás a gyakorlatban mind nehezebben tartható fenn, és sok család eleve olyan donort keres, akit a gyermek később megismerhet.

A platform a családformák sokszínűségére és a leendő szülők önrendelkezésére hivatkozik. A kritikusok viszont arra figyelmeztetnek, hogy az ellenőrizetlen donáció növeli az egészségügyi kockázatokat, megnehezíti a minták követését, és teret nyithat a test kereskedelmi célú felhasználásának vagy a kiszolgáltatott emberek kihasználásának.

Ez a cikk a PULSE projekt határokon átnyúló újságírói együttműködés keretében készült. Közreműködők: Andrea Muñoz és Lola García-Ajofrín (El Confidencial, Spanyolország), Pia Kruckenhauser (Der Standard, Ausztria). A magyar változatot Folk György (EUrologus, Brüsszel) írta.

Nyitókép: spermiumok – AFP / Scierpo

Hozzászólások

Fiatalon csak kellemetlen, később az egészségünk is rámehet – miért kapott új nevet a rettegett PCOS?

Sok nő akkor találkozik először a PCOS diagnózisával, amikor rendszertelenné válik a ciklusa, nehezebben esik teherbe, vagy hormonális tünetei jelentkeznek. Ebből arra következtethetnénk, hogy ez elsősorban a termékeny évekre tartozó nőgyógyászati probléma. Az elmúlt évek kutatásai azonban más képet rajzolnak – olyannyira, hogy idén maga a szindróma is új nevet kapott: már PMOS-ként hivatkoznak rá. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.