#társadalom

A nők havonta egy teljes munkahéttel többet dolgoznak otthon, mint a férfiak

A nők Magyarországon naponta átlagosan 75 perccel több időt töltenek háztartási munkával, mint a férfiak, miközben a kisgyerekes anyák munkába való visszatérését a bölcsődei férőhelyek hiánya és a rugalmas foglalkoztatás szűkössége is nehezíti. Gyurkó Helga fejlesztési szakemberrel arról beszélgettünk, mennyire valódi választás, hogy ki marad otthon a gyerekkel, és hogyan lesz a családon belüli munkamegosztásból hosszú távú karrier- és kereseti hátrány.

Társadalom

Andrew J. Scott: Nagyon különböző módon öregszünk, a 65. születésnap nem tesz mindenkit egyformán időssé

Két ember ugyanazon a napon töltheti be a 65-öt úgy, hogy az egyik még egészséges, aktív és dolgozni szeretne, a másik pedig már évek óta betegségekkel és csökkenő munkaképességgel él. Andrew J. Scott közgazdász szerint a hosszabb élet önmagában ezért még nem társadalmi nyereség: az számít, mennyi egészséges év jut nekünk, és milyen lehetőségekkel érkezünk meg az időskorba. Magyarországon ezt különösen élesen mutatják az egészséges életévekben látható regionális különbségek.

Társadalom

A helikopterszülők talán nem is sejtik, miért szorong a gyerekük

A gyerekkor része az önállóság megtanulása és a saját tapasztalatok megszerzése, a túlféltő szülői magatartás azonban mindezt megnehezítheti. De vajon milyen következményei lehetnek annak, ha a gyerekeknek egyre kevesebb lehetőségük van az önálló döntésekre, és mit tehetnek a szülők azért, hogy felkészítsék őket a felnőtt életre?

Pszichológia

Már a saját családunkban is ellenséget látunk? Így lehetne begyógyítani Magyarország politikai sebeit

Egy politikai korszak nem ér véget attól, hogy lezárul egy választás, megbukik egy rendszer vagy elcsendesedik egy kampány. Ahogy a feldolgozása sem ér véget annál, hogy megértjük, mi történt velünk. A következő lépés az, ha tisztázzuk: hogyan lehet visszaszerezni a hétköznapi kontrollt, a bizalmat, a vitaképességet és a közös cselekvés élményét egy olyan társadalomban, ahol sokan megtanultak hallgatni, gyanakodni, elkerülni egymást vagy politikai oldalak szerint mérni az embereket.

Társadalom

Ujhelyi Nelli: A 46 kilogrammos fogyásomnál bevált egy egyszerű kapaszkodó

„Az egészséges választásnak nem kellene állandó akaraterőpróbának lennie” – vallja Dr. Ujhelyi Nelli kulturális antropológus, longevity- és táplálkozáskultúra-kutató, aki azt vizsgálja, hogyan formálják az egészséges élet esélyeit a családi mintáink, valamint a társadalmi, gazdasági és kulturális környezetünk. Hogyan lehet a hosszú egészséges élet gyakorlatát magyar viszonyok között megvalósítani? Mi hozta el a szemléletváltást a szakértő életében? Interjú.

Egészség

Riasztó trendek a magyarok időmérlegében: egyre többet dolgozunk, egyre kevesebbet alszunk és járunk társaságba

Napi 12 órába kell belesűríteni a munkát, a házimunkát és minden szórakozást is a KSH időmérlege szerint. Csoda, hogy sokan az alváson spórolnak időt?

Társadalom

„Sok gyerekről tudom, hogy nekünk köszönhetően úszták meg a hajléktalanságot” – a fociegyesület, amely Szöulig röptette az állami gondozásban felnőtt gyerekeket

A Második Esély Sportegyesület húsz éve ad lehetőséget az ingyenes sportolásra – hajléktalanoknak, menekülteknek, mélyszegénységben élő gyerekeknek. Utóbbiak között sok az állami gondozásban élő fiatal is. Mikor kezdtek kijárni a hajléktalan focivilágbajnokságra, és milyen országokba jutottak már el? Miért jó a foci a hátrányos helyzetű gyerekeknek? És mit mesélt nekünk Benedek, Peti és Amanda arról, hogy milyen gyermekotthonban élni? Riport.

Társadalom

A rendrakás, a főzés és az evésidő statisztikája is mutatja, mekkorát változott Magyarország

Több fiatal pakol a szobájában, mint negyven éve, egyre több idős dolgozik, húszból egy magyar csak mellékesen tud időt szánni az evésre. Az elmagányosodás pedig egyre nagyobb veszély. A KSH időmérlegének részletei között találtunk több érdekességet, amely sokat elmond arról, hogyan változott meg a magyarok élete.

Társadalom

Az egészségesebb társadalom ára: újra kell írni a nyugdíj és a munka szabályait

A longevityt könnyű futurisztikus génterápiákkal és százötven éves élettel azonosítani, pedig a gyakorlatban már az is alapjaiban változtatná meg az életünket, ha tíz-húsz évvel tovább maradnánk jó fizikai és szellemi állapotban. Adam Gries, a Vitalism egyik alapítója szerint ennek hatása messze túlmutatna az egészségügyön: újra kellene gondolnunk a munkát, a nyugdíjat, a családot és azt is, mit tekintünk idős kornak.

Társadalom

Dordzsceren Csingisz: Az anyámmal és az apámmal semmilyen kapcsolatom nincs, ami az én döntésem volt

„Az influenszerek nagy része nem áll oda semmilyen társadalmilag fontos ügy mellé. Abból áll az életük, hogy drága utazásokon vesznek részt és luxustárgyakat gyűjtenek” – bírálja influenszertársait a 700 ezer követőt magáénak tudó Dordzsceren Csingisz. Bántalmazó dinamikákkal működő családban nevelkedett, és már kisgyerekként megtapasztalt mindent, ami ezzel jár. Egy veszprémi lakótelepen felnőve gyakran céltáblává vált mongol származása miatt. Kereste a gyógyulás lehetőségét, és végül sikeres emberré vált. Ezt az ívet járja be a minap megjelent életrajzi könyve.

Pszichológia

Gusztos Péter: A fogyatékossággal élők sokszor lesajnált emberekből hétköznapi hősökké válhatnak a sport segítségével

A mozgás legtöbbünknek magától értetődő, pedig sok fogyatékossággal élő ember számára már az is komoly akadály, hogy legyen hova eljutni, legyen megfelelő eszköz, és legyen szakember, aki tudja, hogyan segítsen. A SUHANJ! Fitness tíz éve próbálja megmutatni, milyen az, amikor a sport valóban mindenki számára elérhető. Gusztos Péterrel arról beszélgettünk, mit adhat a mozgás az önbizalomtól a közösségig, és miért lenne fontos, hogy egyszer ne különleges hely legyen az akadálymentes edzőterem.

Társadalom

A daganat, a szívbetegség és a demencia közös gyökeréről hallgat az uniós kutatáspolitika

Amíg az Európai Unió évről évre újabb milliárdokat különít el a daganatos, a szív- és érrendszeri, valamint a neurodegeneratív betegségek kutatására, addig egy vezető tudományos folyóiratban megjelent nemzetközi felhívás szerint a valódi probléma gyökerét, magát az öregedési folyamatot senki nem kezeli önálló kutatási területként. Több mint száz kutatóintézet, közöttük egy magyar szakértő is amellett érvel, hogy az egészséges öregedés és a longevity kutatása nem luxus, hanem az európai egészségügyi rendszerek jövőjének kulcskérdése.

Társadalom

„A közvéleményt fel kell készíteni, hogy az egészségügyben kemény évek következnek” – hogyan lehet itthon tartani az orvosokat?

Van az a pont, amikor egy orvos még szereti a hivatását, de már nem bírja a rendszert, amelyben dolgoznia kell. Írországban egyre több fiatal orvos jut el idáig, és sokan külföldön keresnek olyan munkahelyet, amely több szabadidőt, jobb feltételeket és nagyobb szakmai mozgásteret biztosít. Mechtler László onkológus professzor szerint ez Magyarországnak is figyelmeztetés: a szakembereket nem elég kiképezni, olyan ellátórendszer kell, amely nem őrli fel őket.

Társadalom

Óriási kognitív disszonancia: amikor az agyunk összezavarodik, és szabályosan elfojtja a valóságot

A választások után nagy karriert befutott Gajdics-tangós videó óta sokan, sokféle helyzetben használják a kognitív disszonancia kifejezést, de nem biztos, hogy ismerjük a valódi jelentését. Mikor és hogyan éljük át ezt az érzést a hétköznapok – nem politikai természetű – döntései során?

Pszichológia

Szégyenbélyeg volt, büszkeség lett – miért tetováltat magára egyre több ember?

Nyáron megszokott látvány a strandokon, utcákon a karokról és más testrészekről elővillanó tetoválás. Trendkövetés, de akár traumafeldolgozás is állhat a háttérben. Miért varratnak az emberek?

Társadalom

Kétéves kor alatt a képernyőhasználat kockázatosabb lehet, mint sok szülő gondolja

Miközben a képernyők már a munkától a bevásárlásig a családi élet szinte minden részébe beépültek, a legkisebb gyerekek képernyőhasználatáról még mindig sok a bizonytalanság. Egy új, nagyszabású áttekintés szerint két év alatt különösen óvatosnak kellene lenni: a kutatók nem a szülőket hibáztatják, hanem arra figyelmeztetnek, hogy a családoknak sokkal konkrétabb, ítélkezésmentes útmutatásra lenne szükségük.

Társadalom

Tévhit, hogy az agy 25 éves korra válik felnőtté

A 18. születésnapunkon hivatalosan felnőttek leszünk, de az agyunk erről mintha nem venne tudomást. Mi teszi tehát felnőtté az agyat, és mikor válik valóban éretté? Ezt mondják az elmúlt évek kutatásai.

Pszichológia

Az AI csak tetteti az együttérzést és hízeleg – de más oka is van, hogy nem alkalmas pszichológusnak

Az algoritmust nem a betegellátásra optimalizálták, hanem arra, hogy minél tovább a képernyő előtt tartsa a felhasználót, mégis egyre többen kérnek akár napi szinten mentális segítséget a mesterséges intelligenciától. Miért nem alkalmasak a jelenlegi chatbotok arra, hogy terapeutaként használjuk őket? Mire kell a leginkább figyelni, amikor tanácsot kérünk az AI-tól? És hogyan lehetne mégis hasznát venni a mentális egészség megőrzésében?

Pszichológia

Valóban a nők a szebbik nem

Ezt bizonyítja egy minden eddiginél több adatot összesítő kutatás.

Pszichológia

Átestünk a ló túloldalára a helikopterszülővé válással: a gyerekeink lelki immunrendszer nélkül tapasztalják a valóságot

A párkapcsolati, gyereknevelési nehézségekről rengeteg információ áll rendelkezére, mégis kevésbé figyelünk arra, mit okoznak a saját megoldatlan problémáink. Kivéve, ha valami már nagyon nem stimmel – mondja Komáromi Sándor, a Bántalmazó kultúra című könyv szerzője. Miért csökkent minimálisra a társadalomban a frusztrációtűrés? Hogyan kapcsolódik mindez a rendszerabúzushoz?

Társadalom

1 2 3