Betöltés...
A magyar felnőttek négyötöde elfogadhatónak tartaná, hogy az orvos bizonyos betegségek esetén kannabisztartalmú készítményt írjon fel, tízből kilencen pedig saját vagy közeli hozzátartozójuk esetében is elfogadnák ezt a kezelést – derül ki a Medián friss felméréséből. A társadalmi nyitottság tehát egyértelmű, ennek ellenére Magyarország 2020-ban még az Európai Unió közös álláspontjával szemben a kannabisz gyógyászati jelentőségének elismerése ellen szavazott. Itthon jelenleg egy uniós engedélyű CBD-gyógyszer szerepel a hatósági adatbázisban, más készítményekhez egyedi eljárás vezet, átfogó orvosikannabisz-program azonban továbbra sem működik. Talán most ennek is eljöhet az ideje.
A Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület megbízásából készült reprezentatív Medián-kutatás számaiból egyértelműen látszik, hogy lassan megváltozhat a kannabiszról szóló beszéd hangja. A válaszadók 78 százaléka hallott kannabisztartalmú orvosi készítményekről, 81 százalék elfogadhatónak tartaná az orvosi felírást, 79 százalék támogatná a megfelelő ellenőrzés melletti magyarországi hozzáférést, 89 százalék pedig elfogadná a kezelést, ha azt saját vagy közeli hozzátartozója betegségére orvos javasolná. A legfiatalabb felnőttek körében a legmagasabb az arány: 97 százalékuk elfogadhatónak tartja a felírást. Ha személyes felhasználásra kellene alkalmazni, még az életkorok tekintetében sincs nagy különbség: a 18–29 évesek 96, a legidősebbek 84 százaléka válaszolt igennel.
Szelestei Miklós, a Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület elnöke a demográfiai különbségeken túl azt tartja fontosnak, hogy a személyes érintettség az ideológiai távolságot is felülírhatja.
A 80–90 százalék azt mutatja, hogy alig van olyan társadalmi csoport, amely elutasítja ezt a lehetőséget. Világnézettől és pártállástól függetlenül is erős lehet a támogatás, főleg akkor, ha saját vagy hozzátartozójuk betegségéről és orvos által javasolt terápiáról van szó. Ilyen helyzetben az emberek elsősorban azt nézik, segíthet-e a kezelés.
A közbeszédben gyakran összecsúszik a kannabiszvirágzat, a receptköteles gyógyszer, a webshopban árult CBD-olaj és a szabadidős használatú marihuána, pedig orvosi szempontból ezek nem felcserélhető fogalmak. A klinikai eredmény mindig egy adott készítményre, összetételre, dózisra és betegcsoportra vonatkozik.
A legismertebb növényi kannabinoid a tetrahidrokannabinol, vagyis a THC és a kannabidiol, vagyis a CBD. Arányuk és adagjuk alapvetően befolyásolja a kívánt hatást és a kockázatot. Dr. Szemelyácz János addiktológus, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke ezért választja külön a két összetevőt, majd a kutatott gyógyászati területeket.
A THC pszichotróp, azaz kábító hatással bír. A CBD ezzel szemben nem pszichotróp, kábítószerezésre nem használható, viszont a gyógyászati felhasználása és ennek kutatása fontos irány. Leginkább a fiatalkori epilepsziánál láttuk előnyösnek, de a szklerózis multiplex tüneti kezelésénél is vizsgálják. A daganatos terápiák kiegészítéseként elsősorban nyugtató, fájdalomcsillapító és az ellazulást segítő hatása lehet fontos.
Az egyik legjobban dokumentált példa az Epidyolex, egy nagy tisztaságú CBD-t tartalmazó gyógyszer. Az EMA engedélye szerint kétéves kortól alkalmazható bizonyos ritka, súlyos epilepsziás kórképek rohamainak kiegészítő kezelésére. Az EMA összefoglalója szerint az engedélyt öt, összesen több mint kilencszáz beteget bevonó klinikai vizsgálat alapozta meg. Az eredmények tehát pontos javallat mellett, szakorvosi felügyelettel használt gyógyszerre vonatkoznak, nem a kereskedelmi CBD-olajokra általában.
A kannabinoidoknak szklerózis multiplexben a kínzó izommerevség, vagyis a spaszticitás enyhítésében lehet szerepük.
A Cochrane kutatóhálózat 25 vizsgálatot és több mint 3700 beteget összesítő elemzése szerint a kannabinoidok – többnyire THC-t és CBD-t tartalmazó szájspray-k – rövid távon növelhetik az érdemi javulást tapasztaló betegek arányát.
Kannabiszalapú szerek a kemoterápia okozta hányingernél is szóba jöhetnek, ha a megszokott gyógyszerek nem hatnak. A NICE irányelve felnőtteknél ilyenkor a nabilon mérlegelését javasolja, súlyos SM-es izommerevségnél pedig csak akkor engedi folytatni a THC:CBD spray-t, ha négy hét alatt legalább húszszázalékos javulás következik be. Ez jól mutatja az orvosi logikát: pontos betegcsoport, mérhető cél és a kezelés leállítása, ha nem használ.
A kannabinoidok laboratóriumi és állatkísérletes daganatellenes hatásairól sok ígéretes eredmény született, a beteg számára azonban az számít, hogy humán klinikai vizsgálatok igazoltak-e hosszabb túlélést, daganatzsugorodást vagy más érdemi kimenetelt. Az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet 2025 májusában frissített szakmai összefoglalója nem talált folyamatban lévő olyan humán vizsgálatot a PubMedben, amely magát a kannabiszt daganatellenes kezelésként tesztelte volna. Más kérdés azonban a daganat és a kezelések tüneteinek enyhítése. Hányinger, hányás, fájdalom vagy étvágytalanság esetén egyes kannabinoidok meghatározott helyzetben kiegészítő, ám igencsak fontos szerepet kaphatnak.
A Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület 2017-ben alakult; a legális hozzáférést, a betegek és orvosok segítését, a társadalombiztosítási finanszírozást, a képzést és a kutatást kívánja előmozdítani. A hivatalos célok mögött alulról szerveződő folyamat állt. Szelestei Miklós szerint az egységes betegút hiánya az epilepsziás gyerekek családjait különösen nehéz helyzetbe hozza. Úgy véli, ilyenkor a szabályozási kérdéseket felülírja a szülők kétségbeesése, a rendszer pedig ahelyett, hogy biztonságos megoldást kínálna, sokakat a szürke piac felé terel.
„Az epilepsziás gyerekek szülei nem azt mérlegelik, szabályos-e, honnan veszik meg, vagy mit szól a szomszéd, hanem azt, heti száz rohama lesz-e a gyereküknek, vagy csak húsz. Közben akár több százezer forintot költenek CBD-olajra a szürkepiacon, holott társadalombiztosítási támogatással jóval olcsóbban juthatnának bevizsgált, gyógyszerminőségű készítményhez. Csakhogy az orvosok sokszor nem tudnak róla, vagy nem merik felírni.”
Az Epidyolex a magyar hatósági gyógyszeradatbázisban is szerepel, a kereskedelmi CBD-olaj azonban egészen más kategória. Az NNGYK tájékoztatója szerint CBD-t vagy más kannabinoidot tartalmazó kenderkivonat élelmiszerként és étrend-kiegészítőként csak külön uniós engedéllyel forgalmazható; ilyen engedélyezett összetevő jelenleg nincs. Attól, hogy egy CBD-olaj interneten megrendelhető, még nem engedélyezett gyógyszer: sem a hatása, sem az összetétele nem tekinthető hatóságilag igazoltnak.
Németországban 2017-ben nyílt meg szélesebb körben a legális út az orvosi kannabisz előtt, 2024 áprilisától pedig külön törvény szabályozza, és – a nabilon kivételével – már nem minősül kábítószernek. PD Dr. med. Michael Küster bonni belgyógyász, aneszteziológus, fájdalom- és palliatív terápiával foglalkozó orvos szerint egyszerűbbé vált a rendelés, a társadalombiztosítási finanszírozás azonban szigorú maradt: súlyos betegség, a megfelelően alkalmazható szokásos kezelés hiánya és a tünetek érzékelhető javulásának reális esélye szükséges hozzá. A német modell így egy ellenőrzött új kezelési lehetőséget teremtett.
A 2017 és 2022 között gyűjtött, mintegy 21 ezer kezelés adatait összesítő német felmérés szerint az esetek több mint háromnegyedében krónikus fájdalom miatt alkalmazták a készítményeket. Kisebb arányban izommerevség, súlyos étvágytalanság, daganatos betegségek vagy szklerózis multiplex tünetei miatt került rájuk sor.
„A legjobb eredmény elsősorban idegi eredetű fájdalomnál, daganatos és palliatív ellátásban, a kemoterápia okozta hányingernél és hányásnál, valamint egyes összetett fájdalomszindrómáknál várható. A gyakorlatban azok a betegek profitálhatnak a legtöbbet, akiknél a fájdalomhoz alvászavar, étvágytalanság vagy hányinger is társul, mert egyetlen készítmény több tünetre hathat. A kezelés célja olykor az erős opioid fájdalomcsillapítók adagjának csökkentése is lehet.”
A német ellátási adatok biztatók: az esetek közel háromnegyedében tüneti javulást, mintegy hetven százalékában jobb életminőséget jegyeztek fel.
Dr. Küster ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ez a felmérés nem klinikai vizsgálat volt, ezért önmagában nem bizonyítja a hatásosságot. A kontrollált kutatások szerint érdemi javulás csak a betegek egy részénél várható. A német példa legfontosabb tanulsága a tudatos betegválasztás, a rendszeres ellenőrzés és a gyógyászati út világos elválasztása a szabadidős piactól. Ezzel az is megelőzhető, hogy a túl könnyű, kereskedelmi célú hozzáférés miatt később a valóban rászoruló betegek lehetőségeit szűkítsék.
„Az orvosi haszon valós, de nem mindenkinél és nem minden panasz esetén várható. A biztonságos alkalmazás alapja az alacsony kezdő adag, a lassú emelés, az előre meghatározott, mérhető kezelési cél és a rendszeres újraértékelés. Már a terápia kezdetén meg kell állapodni abban is, mikor állítják le, ha nem használ. Ha egy ország a hozzáférés bevezetésére készül, a gyógyászati és a szabadidős szabályozást kezdettől külön kell kezelnie, miközben megbízható betegkövetést és adatgyűjtést épít. Így a kannabisz megfelelő betegnek, megfelelő körülmények között valódi segítséget adhat.”
https://pulzus.hvg.hu/egeszseg/20260730_sportoljunk-biztonsagosan-kanikulaban-hoseg-meleg-idojaras-szabadteri-edzes
A hazai helyzetet pontatlan volna egyszerű tiltásként leírni, hiszen szűk körben már ma is hozzá lehet jutni egyes kannabiszalapú gyógyszerekhez, és olyan gyógyszer is beszerezhető egyedi igényléssel, amelynek nincs magyarországi forgalomba hozatali engedélye, ehhez azonban orvosi közreműködés szükséges. Az NNGYK tájékoztatója szerint az Európai Gazdasági Térségből behozott készítmények esetében hatósági nyilatkozatot, az azon kívülről érkező gyógyszerekhez engedélyt kell kérni.
Külön eljárásban egyedi társadalombiztosítási támogatás is igényelhető.
Egy egységes rendszerben azt a jogi helyzetet is rendezni kellene, amelyet a THC-t tartalmazó gyógyszerek teremtenek. Szemelyácz János egy szklerózis multiplex kezelésében használt készítmény példáján mutatja meg az ellentmondást.
„A szklerózis multiplex kezelésére használt Sativex CBD-t és THC-t egyaránt tartalmaz. Magyarországon viszont, ha valakinek THC-t találnak a vizeletében, abból rendőrségi ügy és büntetőeljárás lehet. Ha az ilyen gyógyszerek hivatalosan hozzáférhetővé válnának, ezt a jogi ellentmondást is rendezni kellene.”
Az Európai Gyógyszerkönyv 2024 óta egységes minőségi követelményeket ír elő a kannabiszvirágzatra, amint azt az Európai Gyógyszerminőségi Igazgatóság rögzíti. Ez önmagában még nem jelent magyar felírási jogot vagy betegprogramot: a gyógyszerengedélyről, a javallatról és a finanszírozásról külön kell dönteni.
https://hvg.hu/tudomany/20230514_orvosi_kannabisz_hatekony_fajdalomcsillapito_rakos_betegek_fajdalmara_thc_cbc_egyvelege_gyogyszer
A magyar óvatosság az elmúlt években politikai állásfoglalássá is keményedett. Az ENSZ Kábítószerügyi Bizottsága 2020 decemberében a WHO ajánlása alapján törölte a kannabiszt és a kannabiszgyantát az 1961-es egyezmény IV. jegyzékéből. A döntés elismerte a kannabisz gyógyászati jelentőségét, miközben az anyag továbbra is szigorú nemzetközi ellenőrzés alatt maradt: nem a szabadidős használat legalizálásáról döntöttek. Magyarország az uniós közös állásponttal szemben szavazott. Szemelyácz János szerint az ellenszavazat különösen azért volt ellentmondásos, mert a kormány a magyar fiatalok védelmére hivatkozott, miközben a hazai megelőzés háttérbe szorult.
„Az ENSZ-szavazás célja az volt, hogy a kannabiszt a legveszélyesebb szerek kategóriájából egy enyhébb kategóriába sorolják, és ezzel kutathatóbbá tegyék. Magyarország nemmel szavazott, Oroszországgal, Kínával és olyan országokkal együtt, amelyek érdekeltek az illegális piac fennmaradásában. A külügyminisztérium ezt a magyar fiatalok védelmével indokolta. Drogstratégiánk már nem volt, a kormány megelőzésre sem fordított pénzt, de úgy gondolta, ezzel megvédi a fiatalokat.”
Az ügy 2026 januárjában jogi utóéletet kapott: az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy Magyarország az uniós közös álláspont elleni szavazatával megsértette az uniós jogot. Az ítélet nem kötelezi Magyarországot orvosi kannabisz-program bevezetésére, de jelzi, mennyire összekeveredett a hazai vitában a nemzetközi kábítószer-ellenőrzés, a szabadidős használat és a bizonyítékokon alapuló gyógyászati alkalmazás.
Szelestei Miklós hangsúlyozza: több működő európai modellből összeállítható volna a magyar rendszer, a szabályozás mellé azonban az ellátás egyik alapvető hiányát is pótolni kellene: az orvosok felkészítését.
„Az orvosok úgy kerülnek ki az egyetemről, hogy alig tudnak valamit ezekről a készítményekről. Amikor a beteg azt mondja, hogy már használ CBD-olajat, az orvos sokszor nem tudja, mi az, együtt szedhető-e más gyógyszerekkel, és javasolni sem tudja, mert nem tanult róla. Az oktatást mindenképpen be kellene emelni az orvosképzésbe.”
https://hvg.hu/gazdasag/20260127_eu-kotelezettsegszeges-jogsertes-birosag-orvosi-kannabisz-szavazas
A Medián adatai erős érvet adnak ahhoz, hogy az orvosi kannabiszról szakmai vita induljon, önmagukban azonban nem mondják meg, melyik készítményt kinek kellene finanszírozni. Ehhez betegségenként értékelt bizonyíték, állandó gyógyszerminőség, képzett felírók, egységes betegkövetés és átlátható támogatási döntés szükséges.
A társadalmi elfogadottság láthatóan már kevéssé akadály.
A döntéshozók előtt álló kérdés az, képesek-e a tiltás és a csodaszerígéretek két véglete között olyan rendszert létrehozni, amely egyszerre engedi hozzáférni a bizonyíthatóan profitáló betegeket, védi a kiszolgáltatott embereket a megtévesztő termékektől, és adatot gyűjt a valós eredményekről. Az orvosi kannabisz ettől válhatna politikai jelszó helyett hétköznapi orvosi eszközzé: ott használva, ahol mérhető hasznot hoz, olyan adagban és ideig, ameddig a betegnek valóban segít.
https://pulzus.hvg.hu/egeszseg/20260708_cukorbetegseg-visszafordithato-remisszio-nagy-geza-belgyogyasz-semmelweis-egyetem
Nyitókép: Shutterstock
Vannak színészek, akik legalább olyan sokat készülnek az edzőteremben egy filmszerepre, mint a próbákon. De mi a titkuk? Milyen edzéstervvel és diétával érte el csúcsformáját Brad Pitt, Sylvester Stallone vagy Simon Zoltán? Használtak-e szteroidokat, vagy naturál is elérhető az ideális alkat?
