Betöltés...

#betegség

Alacsony a vasa? Nem biztos, hogy a pótlás a megoldás – figyelmeztet a szakértő

A laborlelet könnyen hamis biztonságérzetet ad: ha nincs rajta csillag, megnyugszunk, ha alacsony a vas, már keressük is a pótlást. A vasanyagcsere viszont nem így működik. Dr. Várkonyi Judit hematológus szerint a ferritin fontos támpont, de önmagában nem dönt el mindent: a hemoglobin, az MCV, a transzferrin-szaturáció, a CRP és a tünetek együtt mutatják meg, valódi vashiányról, gyulladáshoz társuló zavarról vagy más problémáról van-e szó.


Schwab Richárd: Bryan Johnson autoimmun betegsége fontos figyelmeztetés arról, hogy meddig lehet kontrollálni a testünket

A világ legismertebb biohackere, Bryan Johnson évek óta mindent mér, amit csak lehet: az alvását, laborértékeit, étrendjét, edzését és biológiai mutatóit is. Most mégis autoimmun betegséget diagnosztizáltak nála. Schwab Richárd gasztroenterológus és Fejes Lívia onko-dietetikus szerint Johnson esete nem azt bizonyítja, hogy a prevenció felesleges, hanem azt, hogy több ezer adatnál fontosabb lehet egyetlen eltérés okát jól megérteni.


Vértesztek, új Alzheimer-gyógyszerek, láthatatlan betegek: Magyarország nincs kész a demencia új korszakára

A demenciát sokan még mindig egyszerű időskori feledékenységként kezelik, pedig a késői felismerés nemcsak a betegek, hanem egész családok életét átrendezi. Magyar adatok szerint több százezer diagnosztizált eset szerepel az ellátórendszerben, de a valós érintettség ennél jóval nagyobb lehet. Dr. Horváth András Attila demenciakutató szerint a legnagyobb gond a láthatatlanság: sok beteg nem jut megfelelő diagnózishoz, miközben a diagnosztika és a terápiás lehetőségek gyorsan változnak.


A magyarok négyötöde támogatná az orvosi kannabisz használatát – itthon mégis alig férnek hozzá a betegek

A magyar felnőttek négyötöde elfogadhatónak tartaná, hogy az orvos bizonyos betegségek esetén kannabisztartalmú készítményt írjon fel, tízből kilencen pedig saját vagy közeli hozzátartozójuk esetében is elfogadnák ezt a kezelést – derül ki a Medián friss felméréséből. A társadalmi nyitottság tehát egyértelmű, ennek ellenére Magyarország 2020-ban még az Európai Unió közös álláspontjával szemben a kannabisz gyógyászati jelentőségének elismerése ellen szavazott. Itthon jelenleg egy uniós engedélyű CBD-gyógyszer szerepel a hatósági adatbázisban, más készítményekhez egyedi eljárás vezet, átfogó orvosikannabisz-program azonban továbbra sem működik. Talán most ennek is eljöhet az ideje.


Mit adhat egy virtuális erdő annak, aki hetek óta kórteremben fekszik?

Mit jelenthet egy virtuális erdő annak, aki hetek óta ugyanazt a kórházi plafont nézi? A MOME ZenctuaryVR+ projektje nem egyszerűen digitális természetet épít, hanem azt kutatja, hogy egy jól tervezett, pszichológus által kísért VR-élmény visszaadhat-e valamit abból, amit a hosszú kórházi ellátás gyakran elvesz: kontrollt, jelenlétet és kapcsolódást a környezethez.


Csendben növekedhet, mégis jó eséllyel gyógyítható: mit kell tudni a follikuláris pajzsmirigyrákról?

Kovács Ágnes olimpiai bajnok úszó nemrég hozta nyilvánosságra, hogy follikuláris pajzsmirigyrákkal kezelték, és történetével a korai kivizsgálás fontosságára szeretné felhívni a figyelmet. Ez a daganattípus sokáig teljesen panaszmentes maradhat, gyakran csak egy fájdalmatlan nyaki csomó, ultrahangos lelet vagy később jelentkező nyelési panasz tereli rá a figyelmet. Borbély Katalin nukleárismedicina-professzorral és Takácsi-Nagy Zoltán onkológus-sugárterápiás főorvos segítségével megválaszoljuk a leggyakrabban felmerülő kérdéseket, például hogy miért nehéz néha megkülönböztetni a jó- és rosszindulatú pajzsmirigygöböket, hogyan kezelhető a betegség, és miért lehet korai stádiumban nagyon jó a gyógyulás esélye.


Rákdiagnózis után: hogyan segíthet a gyógyító képzelet a daganatos betegeknek?

Egy daganatos diagnózis után sok beteg első gondolata nem a kezelés, hanem a halál lehetősége. A félelem ilyenkor nemcsak érthető reakció, hanem olyan lelki teher is lehet, amely leköti a megküzdéshez szükséges erőforrásokat. Prezenszki Zsuzsanna pszichiáter, pszichoterapeuta új, ingyenesen elérhető kézikönyve abban segít, hogyan találhatnak a betegek kapaszkodókat a diagnózis után: légzéssel, relaxációval, imaginációval, a tévhitek átdolgozásával és a saját belső tartalékaik felfedezésével.


Az út pora – milyen egészségügyi hatással lehet a burkolatba került azbeszt a közelben élőkre?

A nyugat-magyarországi azbesztszennyezés ügye az elmúlt hetekben elsősorban környezetvédelmi és hatósági kérdésként jelent meg a nyilvánosság előtt, pedig a lakosságot leginkább az foglalkoztatja: jelent-e közvetlen egészségügyi veszélyt a környezetükben talált anyag, és mit tehetnek azok, akik érintett területek közelében élnek. A rákkeltő azbeszt kockázata egyszerre súlyos és nehezen értelmezhető: a veszély nem mindig azonnali, a következmények gyakran csak évtizedekkel később jelentkeznek. Azonban szerencsére van megoldás ‒ rövid- és hosszútávon egyaránt.



Ezek a Parkinson-kór figyelmeztető jelei – új kutatások adnak reményt a megelőzésben

Amikor világjárványról beszélünk, a legtöbben fertőző betegségekre gondolunk, gyorsan terjedő kórokozókra. Egyre több szakértő szerint azonban ma már a Parkinson-kór terjedésére is indokolt ezt a kifejezést használni. A betegség világnapját minden évben április 11-én tartják, James Parkinson születésnapján, aki elsőként írta le a betegség jellegzetes tüneteit. Az 1997 óta megrendezett világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a neurodegeneratív kórra, a korai felismerés jelentőségére, valamint az érintettek és családjaik támogatására.


Nem az a stressz, ami történik veled, hanem ahogy reagálsz rá

Az ember szabadságra megy, és egyből leveri egy vírus. Ismerős? A jelenség magyarázata a stressz, amelynek különös hatása testszerte érvényesül, így az immunrendszert is befolyásolja. Szakemberekkel annak jártunk utána, mire jó a stressz, mikor sok belőle, és milyen technikákkal lehet csökkenteni. Hogyan különböztessük meg a krónikus stresszt a kiégéstől, és mikor érdemes már szaksegítséget kérni tüneteink miatt?


„Magának ott nem is fáj” – Továbbra is komoly problémák vannak a nőgyógyászati betegségek kezelésében

„Fájdalmas menstruáció? Az teljesen normális” – sok nő hallja ezt orvosoktól vagy a környezetétől, miközben a fájdalmas és rendszertelen ciklus mögött akár PCOS vagy endometriózis is állhat. Ezek a betegségek több százezer magyar nőt érintenek, mégis gyakran évek telnek el a diagnózisig. A nőnap alkalmából szakértőkkel és érintettekkel beszélgettünk arról, miért ilyen nehéz felismerni ezeket a betegségeket, és hogyan lehetne nőközpontúbb az egészségügy.



Amitől nem tudjuk megóvni a gyerekeket, de nem is kell

Az élet velejárója a betegség, a halál, a válás, a veszteségek. Hiába szeretnénk, titkokkal nem tudjuk megvédeni a gyerekeinket. Nem is szükséges: egyrészt érzékelik a hamisítást, másrészt sokkal több mindent meg lehet velük beszélni, mint gondolnánk. Ám nem akárhogyan.



A betegség arról is szól, hogy mit rejtünk el önmagunk elől

Buda László pszichiáter szerint bár jóval többek vagyunk a testünknél, mégis a legközelebbi hozzátartozónkként lenne érdemes rá tekintenünk. A SzomatoDráma módszer megalkotóját elidegenedésről, a testünkkel történő szeretetteli együttműködésről és az elvárásoktól való felszabadulásról is kérdeztük.