Betöltés...

#betegség

Csendben növekedhet, mégis jó eséllyel gyógyítható: mit kell tudni a follikuláris pajzsmirigyrákról?

Kovács Ágnes olimpiai bajnok úszó nemrég hozta nyilvánosságra, hogy follikuláris pajzsmirigyrákkal kezelték, és történetével a korai kivizsgálás fontosságára szeretné felhívni a figyelmet. Ez a daganattípus sokáig teljesen panaszmentes maradhat, gyakran csak egy fájdalmatlan nyaki csomó, ultrahangos lelet vagy később jelentkező nyelési panasz tereli rá a figyelmet. Borbély Katalin nukleárismedicina-professzorral és Takácsi-Nagy Zoltán onkológus-sugárterápiás főorvos segítségével megválaszoljuk a leggyakrabban felmerülő kérdéseket, például hogy miért nehéz néha megkülönböztetni a jó- és rosszindulatú pajzsmirigygöböket, hogyan kezelhető a betegség, és miért lehet korai stádiumban nagyon jó a gyógyulás esélye.


Rákdiagnózis után: hogyan segíthet a gyógyító képzelet a daganatos betegeknek?

Egy daganatos diagnózis után sok beteg első gondolata nem a kezelés, hanem a halál lehetősége. A félelem ilyenkor nemcsak érthető reakció, hanem olyan lelki teher is lehet, amely leköti a megküzdéshez szükséges erőforrásokat. Prezenszki Zsuzsanna pszichiáter, pszichoterapeuta új, ingyenesen elérhető kézikönyve abban segít, hogyan találhatnak a betegek kapaszkodókat a diagnózis után: légzéssel, relaxációval, imaginációval, a tévhitek átdolgozásával és a saját belső tartalékaik felfedezésével.


Az út pora – milyen egészségügyi hatással lehet a burkolatba került azbeszt a közelben élőkre?

A nyugat-magyarországi azbesztszennyezés ügye az elmúlt hetekben elsősorban környezetvédelmi és hatósági kérdésként jelent meg a nyilvánosság előtt, pedig a lakosságot leginkább az foglalkoztatja: jelent-e közvetlen egészségügyi veszélyt a környezetükben talált anyag, és mit tehetnek azok, akik érintett területek közelében élnek. A rákkeltő azbeszt kockázata egyszerre súlyos és nehezen értelmezhető: a veszély nem mindig azonnali, a következmények gyakran csak évtizedekkel később jelentkeznek. Azonban szerencsére van megoldás ‒ rövid- és hosszútávon egyaránt.



Ezek a Parkinson-kór figyelmeztető jelei – új kutatások adnak reményt a megelőzésben

Amikor világjárványról beszélünk, a legtöbben fertőző betegségekre gondolunk, gyorsan terjedő kórokozókra. Egyre több szakértő szerint azonban ma már a Parkinson-kór terjedésére is indokolt ezt a kifejezést használni. A betegség világnapját minden évben április 11-én tartják, James Parkinson születésnapján, aki elsőként írta le a betegség jellegzetes tüneteit. Az 1997 óta megrendezett világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a neurodegeneratív kórra, a korai felismerés jelentőségére, valamint az érintettek és családjaik támogatására.


Nem az a stressz, ami történik veled, hanem ahogy reagálsz rá

Az ember szabadságra megy, és egyből leveri egy vírus. Ismerős? A jelenség magyarázata a stressz, amelynek különös hatása testszerte érvényesül, így az immunrendszert is befolyásolja. Szakemberekkel annak jártunk utána, mire jó a stressz, mikor sok belőle, és milyen technikákkal lehet csökkenteni. Hogyan különböztessük meg a krónikus stresszt a kiégéstől, és mikor érdemes már szaksegítséget kérni tüneteink miatt?


„Magának ott nem is fáj” – Továbbra is komoly problémák vannak a nőgyógyászati betegségek kezelésében

„Fájdalmas menstruáció? Az teljesen normális” – sok nő hallja ezt orvosoktól vagy a környezetétől, miközben a fájdalmas és rendszertelen ciklus mögött akár PCOS vagy endometriózis is állhat. Ezek a betegségek több százezer magyar nőt érintenek, mégis gyakran évek telnek el a diagnózisig. A nőnap alkalmából szakértőkkel és érintettekkel beszélgettünk arról, miért ilyen nehéz felismerni ezeket a betegségeket, és hogyan lehetne nőközpontúbb az egészségügy.



Amitől nem tudjuk megóvni a gyerekeket, de nem is kell

Az élet velejárója a betegség, a halál, a válás, a veszteségek. Hiába szeretnénk, titkokkal nem tudjuk megvédeni a gyerekeinket. Nem is szükséges: egyrészt érzékelik a hamisítást, másrészt sokkal több mindent meg lehet velük beszélni, mint gondolnánk. Ám nem akárhogyan.



A betegség arról is szól, hogy mit rejtünk el önmagunk elől

Buda László pszichiáter szerint bár jóval többek vagyunk a testünknél, mégis a legközelebbi hozzátartozónkként lenne érdemes rá tekintenünk. A SzomatoDráma módszer megalkotóját elidegenedésről, a testünkkel történő szeretetteli együttműködésről és az elvárásoktól való felszabadulásról is kérdeztük.