Betöltés...
Amikor világjárványról beszélünk, a legtöbben fertőző betegségekre gondolunk, gyorsan terjedő kórokozókra. Egyre több szakértő szerint azonban ma már a Parkinson-kór terjedésére is indokolt ezt a kifejezést használni. A betegség világnapját minden évben április 11-én tartják, James Parkinson születésnapján, aki elsőként írta le a betegség jellegzetes tüneteit. Az 1997 óta megrendezett világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a neurodegeneratív kórra, a korai felismerés jelentőségére, valamint az érintettek és családjaik támogatására.
Világszerte több tízmillió embert érint a Parkinson-kór, és az esetszámok folyamatosan nőnek. Az Egyesült Államokban évente mintegy 90 ezer új pácienst diagnosztizálnak ezzel a krónikus idegrendszeri betegséggel, Magyarországon pedig körülbelül 30 ezer ember él a kórral.
A tendencia ráadásul egyre aggasztóbb: a betegség már nem kizárólag az időskor problémája, hanem egyre gyakrabban jelenik meg fiatalabbaknál is. A fertőző járványokhoz hasonlóan tehát globális jelenségről van szó, azzal a különbséggel, hogy itt nem vírus vagy baktérium áll a háttérben, hanem egy sokkal nehezebben megragadható, összetett okrendszer.
Nem az élet hossza, hanem az egészségben eltöltött évek száma az igazán fontos, amit akár előre is lehetne jelezni egy mostanában egyre többet emlegetett mérőszámmal. Persze csak ha sikerülne könnyen mérhetővé tenni, és elterjedne a használata. Ez az úgynevezett „belső kapacitás”, de mit mutat? Mi köze az egylábas egyensúlyozáshoz? És mikor figyelhetnék magukon már a harmincasok is?
