Betöltés...

#idegrendszer

Új szintre lépett a bél-agy kapcsolat kutatása: a bélflóra a stresszt és a depressziót is befolyásolhatja

Sokáig úgy gondoltuk, hogy a bélflóra legfeljebb az emésztés miatt fontos, ma azonban egyre több kutatás vizsgálja a bél-agy tengely és az agyműködés kapcsolatát. A bélflóra nemcsak a szervezet működésére, hanem a hangulatra és akár a depresszió kialakulására is hatással lehet. De vajon valóban a bélben keresendők a lelki egészség rejtett összefüggései? A tudomány új válaszokat keres arra, hogyan kommunikálnak a bélbaktériumok az aggyal. Dr. Boros András, a Semmelweis Egyetem adjunktusa segít eligazodni az új kutatásokban.


A menopauza azt is jelenti, hogy a feleséged nem fogja tovább tűrni a hülyeségeidet

„Mintha a heréid összezsugorodnának, és két éven belül leszakadnának” – érzékelteti egy szakértő a férfiakkal, mihez foghatók a menopauzához vezető megpróbáltatások. Ráadásul ezek nemcsak a nőket alakítják, hanem hatással vannak a kapcsolataikra is. Ebben az életszakaszban sok a válás, de egy kapcsolat megerősödve is átjuthat a nehézségeken. A hormonális változásokkal járó alacsonyabb ingerküszöb pedig segíthet sok mindent tisztán látni.


A túlgondolás csapdája: miért pörög tovább az agyunk akkor is, amikor már rég nincs szükség rá?

A túlgondolás jóval több egy rossz szokásnál, összetett pszichológiai jelenség, amelynek során az agy újra és újra ugyanazokon a kérdéseken rágódik. Van, hogy egyetlen mondat, egy félreérthető üzenet vagy egy rossz döntés emléke egész este nem hagy nyugodni. A túlgondolás láthatatlanul szívhatja el az energiánkat, miközben azt érezzük, hogy még mindig csak keressük a választ. De mi történik valójában az agyban, amikor belekerülünk ebbe a gondolatspirálba, és miért nem működik az, hogy egyszerűen „ne gondoljunk rá”?


Ez az apró tünet akár évekkel előbb jelezheti a Parkinson-kórt

Mi lenne, ha egy látszólag ártalmatlan tünet évekkel előre figyelmeztetne egy súlyos neurológiai betegségre? A kutatások szerint a szaglásvesztés és a szagláscsökkenés a Parkinson-kór korai tünete lehet, de az Alzheimer-kór kialakulásával is összefüggésbe hozható. A szakértők egyre inkább úgy tekintenek a szaglórendszer működésére, mint az agy egészségének érzékeny jelzőjére, amely már a klasszikus tünetek megjelenése előtt árulkodó jeleket küldhet. Vajon mit üzen a szervezetünk, amikor egyik napról a másikra eltűnnek az illatok?


„Egy agydaganat mindig új helyzeteket eredményez” – beszélgetés Peter Vajkoczyval, Európa egyik vezető idegsebészével

Szakmája demisztifikálását tűzte ki célul a Németország legnagyobb és legmodernebb idegsebészeti centrumát vezető Peter Vajkoczy, akinek magyarul is megjelent könyve olvasók tízezreivel ismertette meg az idegsebészet világát. A berlini Charité magyar származású professzorával nehéz, nemegyszer tragikus esetekről, az idegsebészet jelenéről, jövőjéről beszélgettünk, és azt is megtudtuk, milyen zene szól a műtőben.



Ezek a Parkinson-kór figyelmeztető jelei – új kutatások adnak reményt a megelőzésben

Amikor világjárványról beszélünk, a legtöbben fertőző betegségekre gondolunk, gyorsan terjedő kórokozókra. Egyre több szakértő szerint azonban ma már a Parkinson-kór terjedésére is indokolt ezt a kifejezést használni. A betegség világnapját minden évben április 11-én tartják, James Parkinson születésnapján, aki elsőként írta le a betegség jellegzetes tüneteit. Az 1997 óta megrendezett világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a neurodegeneratív kórra, a korai felismerés jelentőségére, valamint az érintettek és családjaik támogatására.