A stressz az élet sója. A stressz ellentéte a halál
– idézik sokszor Selye Jánost, a stresszelmélet megalkotóját, ám nehéz ezzel a kijelentéssel azonosulni, amikor az ember úgy érzi, a stressz megkeseríti az életét, és biztosan nem bukdácsolna egyik fertőző betegségből a másikba, ha békésebben telnének a napjai.
Van ennek alapja? 2025-ben jelent meg a Self-Defense: A Myth-Busting Guide to Immune Health (Önvédelem – Mítoszromboló útmutató az immunrendszer egészségéhez) című bestseller Daniel Michael Davis immunológustól, a brit Imperial College London élettani tanszékének vezetőjétől. A szerzővel készült interjúkban mindig felmerül a kérdés, mi az, amit tényleg megtehetünk azért, hogy az immunrendszerünk a lehető legjobban működjön, ő pedig rendre hangsúlyozza: ha egy mód van rá, a hosszú távú, krónikus stresszt kerüljük el.
https://hvg.hu/360/20251209_megfazas-natha-influenza-covid-teli-immunvedelem-vitaminok-immunologus-haziorvosok
Stresszelek, tehát vagyok
Sokan még mindig nem veszik komolyan az emberi szervezet működésének olyan összefüggéseit, mint hogy a stressz nem csak a fejünkben létezik. Séllei Beatrix pszichológus, gyógypedagógus és coach szerint „bár néha úgy tekintünk a stresszre, mint életünk megrontójára, gyakorlatilag a túlélésünk kulcsa – emiatt automatizmusok kapcsolódnak hozzá. Az, hogy a szervezetünkben milyen élettani folyamatok játszódnak le a stressz hatására, nem a mi döntésünk, ahogyan az sem, hogy ha megvágjuk magunkat, akkor vérezni kezdünk. A stresszre adott »harcolj vagy menekülj« válasz evolúciós mechanizmus, amelyet a hormonok és ingerületátvivő anyagok szabályoznak” – fogalmaz a szakértő.
Fontos különbséget tenni a rövid távú és a krónikus stressz között. A rövid távú stressz felkészít bennünket arra, hogy megküzdjünk a környezet hatásaival: ilyenkor túlélő üzemmódban, fokozott készenlétben vagyunk, és nem feltétlenül leszünk betegek. Ha viszont hosszabb távon fennáll a stressz, akkor fáradékonyabbá, sérülékenyebbé válunk. „Ha van egy kolléga, aki minden harmadik meetinget kihagy, mert beteg, akkor érdemes azon is elgondolkodni, hogy ez nem kifogás, hanem valamilyen egyéb probléma húzódik meg a háttérben. De – és ezt talán magán is megfigyelheti –
ha stresszesebb időszakom van, azt vettem észre, hogy nehezebben gyógyulnak a sebeim
– hoz egy másik példát Séllei. De mi magyarázza a hasonló jelenségeket?
AFP / IST / Igor Stevanovic
Az immunrendszer rendkívül összetett, működésével kapcsolatban még rengeteg kutatás zajlik, emiatt találkozhatunk ellentmondásos információkkal is. Az alapfeltevés szerint a stresszreakció részeként aktiválódik a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengely, megemelkedik az adrenain és a noradrenalin mellett a kortizol hormon szintje, és aktiválódnak a szervezet megküzdéshez szükséges erőforrásai. Eközben az emésztő- és a szaporító rendszer működése korlátozódik, illetve az immunrendszer gyengülni kezd, hiszen az adott helyzetben nincs rá elsődlegesen szükség. Utóbbi kitételt pontosították többen úgy, hogy az akut stressz rövid távon fokozhatja az immunrendszer egyes részeinek működését, különösen a veleszületett immunválaszt – például a természetes ölősejtek és a neutrofilek aktivitását –, miközben más folyamatokat valóban elnyom, például a gyulladásokért felelős immunválaszt.
Ha megtámad egy tigris, és éppen valamilyen vírusos megbetegedésem van, akkor a stresszhormonok gondoskodnak arról, hogy ne érezzem magam gyengének, és el tudjak menekülni,
mert a nyomomban lévő ragadozó az adott pillanatban sokkal nagyobb probléma a kórokozónál. Később pedig már ismét lehet koncentrálni a gyógyulásra, ha pedig mégis elkap a tigris, a vírus már az ő problémája lesz” – szemlélteti Kenyeres András sportmentáltréner, biológus, hogy ez a működés evolúciósan hogyan szolgálja a túlélésünket.
Ugyan ma már nem menekülünk tigrisek elől, de a modern világból is lehet példát hozni: ott van például a szakirodalomban leisure sicknessként ismert nyaralási betegség.
