Egy alacsony vasérték a laborleleten sokaknak megkönnyebbülést hoz, mert úgy érzik, végre magyarázatot kaptak a panaszaikra. Innen szinte magától adódik a következtetés, hogy ha kevés a vas, pótolni kell. A vasanyagcsere azonban ennél jóval összetettebb. A vérben mért vas mennyisége, vagyis a szérumvas önmagában még nem árulja el, hogy a szervezet vasraktárai valóban kiürültek-e.
A laborlapon vas vagy szérumvas néven szereplő érték azt mutatja meg, hogy adott pillanatban mennyi vas kering a vérben. Ez azonban nem árulja el, hogy összességében mennyi vas áll a szervezet rendelkezésére, és mennyire vannak feltöltve a tartalékai. Erről ad többletinformációt a ferritin, egy olyan fehérje, amely a vas tárolásában vesz részt. A vérben mért ferritinszint ezért jó közelítéssel azt jelzi, milyen állapotban vannak a szervezet vasraktárai, így az alacsony érték vashiányra utalhat. A ferritin értelmezése mégsem mindig ennyire egyértelmű. Gyulladás hatására ugyanis a szintje megemelkedhet, ezért egy normális vagy akár magas ferritinérték sem minden helyzetben jelenti azt, hogy a vasellátottság biztosan rendben van.
Dr. Várkonyi Judit hematológus, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinikájának egyetemi docense szerint éppen ezért félrevezető lehet a ferritint önmagában nézni. Amikor arról kérdeztük, mely laborértékek segítenek pontosabban megítélni a vasellátottságot, úgy fogalmazott: „Ez a lényeges kérdés!” A ferritin ugyanis csak a többi eredménnyel együtt ad igazán értelmezhető képet,.
Nem egyetlen szám, hanem az értékek egymáshoz való viszonya mutatja meg, mi történik a vasanyagcserében.
