Betöltés...
Ausztrália világelsőként lépte meg, hogy a 16 éven aluliaknak ne lehessen hozzáférésük az olyan alkalmazásokhoz, mint a Facebook, az Instagram vagy a TikTok. Milyen pozitív hozadéka lehet ennek a drasztikusnak tűnő tiltásnak, és mennyire könnyű megkerülni? Ausztráliai szülők meséltek a tapasztalataikról.
A szexuális élet sem áll meg 60 felett, az viszont kétségtelen, hogy átalakul: nem a mennyiség, hanem a minőség válik hangsúlyossá. Szükség van nyitottságra, önismeretre, idősek ábrázolására a médiában, és a ritkán emlegetett szexedukációra – erről Jámbor Eszter tabukommunikációs szakembert, a Testsuli közösség alapítóját kérdeztük. Mihalec Gábor párterapeuta pedig arról beszélt lapunknak, hogy mi minden változik egy több évtizedes kapcsolatban, és mit lehet tenni azért, hogy hosszú távon képesek legyünk újra és újra kapcsolódni partnerünkkel.
A közbeszédben gyakran úgy jelenik meg egy balinéz elvonulás vagy egy többhetes jógaoktatói képzés, mint valami elérhetetlen, luxuskategóriás élmény. A kép sokszor az, hogy ezek a helyek olyanoknak szólnak, akik hónapokra eltűnhetnek a munkából, miközben a bankszámlájukat passzívan hizlalja valamilyen stabil befektetés. A valóság ennél jóval árnyaltabb – és talán kijózanítóbb is, ha magyar szemmel nézzük.
Hiába bizonyosodik be egy orvosi ajánlásról, hogy téves, a dogma hosszú időn át tovább él, legyen szó a női hormonpótlásról, az akut vakbélgyulladás kezeléséről, a tojás koleszterintartalmáról – állítja új könyvében Marty Makary brit-amerikai sebész. A jelenséget nemcsak az emberi agy működése, hanem az orvosi paternalizmus is magyarázza – elég csak arra gondolni, hogy az amerikai orvostársadalom 1976-ig ellenállt annak, hogy a nők maguk végezhessék el a saját terhességi tesztjüket.
Az idősödő társadalmakban egyre sürgetőbb kérdés, hogyan lehet megelőzni az időskori magányt, a demenciát vagy a fizikai leépülést. A kutatások és a technológiai megoldások nagy része már rendelkezésre áll – a kérdés inkább az, hogy a szociális ellátórendszer képes-e alkalmazni őket. Az Újbudai Szociális Szolgálatnál most egy olyan modellel kísérleteznek, amely a mozgástól a memóriatréningen át a mesterséges intelligenciával működő eszközökig több módszert is ötvöz az idősek életminőségének javítására.
Nem kell belehalni az egészségmegőrzésbe, de az első lépés az, hogy őszinték legyünk magunkhoz. A magyarok nemcsak rövidebb ideig élnek az európaiaknál, de több évet töltenek betegségben is. A jó hír, hogy a tudatosság a géneknél is fontosabb faktora a hosszan fenntartható életminőségnek. Ebben kínálunk segítséget új oldalunkkal.
