Betöltés...

Hogyan találjuk meg az élet értelmét, ha munkaidőben felfüggesztjük az emberi létezést?

Sokat beszélgetünk, olvasunk, írunk a boldogságról – de gyakran esünk abba a hibába, hogy csakis egyéni szinten gondolkodunk erről, holott Sik Domonkos szociológus szerint a szenvedéseink jelentős része a társadalom működésében gyökerezik. Mi az a hat meghatározó tényező, amely összefügg a boldogsággal? Mit értünk modern szenvedés alatt, miért menekül a mai ember a valóságtól, és miért van szüksége a közönyre?

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a boldogság egyéni szinten dől el. Cikkek, podcastok, sorozatok és influenszerek tömegei sulykolják belénk: mi is lehetünk boldogok, csak akarni kell. Az egyéni döntéseinknek valóban van szerepe abban, hogy mennyire vagyunk elégedettek az életünkkel, viszont nagy kérdés, hogy milyen társadalmi-gazdasági helyzetbe születtünk. Ez ugyanis eldöntheti, hogy később milyen lehetőségeink vannak a munka, a szabadidő, a hobbik, a gyermekvállalás, a párválasztás és a továbbtanulás területén is – ezek pedig nagy hatással vannak a boldogságunkra.

A modern lét visszásságai okolhatók számos szenvedésünkért, és akár mentális zavarokat is eredményezhetnek – állítja Sik Domonkos szociológus, az ELTE Társadalomtudományi Karának tanára és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora. Sik azt kutatja, hogy a társadalmi struktúrák, mintázatok hogyan járulnak hozzá a depresszióhoz, szorongáshoz, illetve általánosságban az emberi szenvedéshez.

Hozzászólások

Tényleg vissza lehet fordítani az öregedést? Egy Harvard-kutató már húsz éve ezen dolgozik

Mi van akkor, ha az öregedő sejt nem egyszerűen elhasználódik, hanem részben elveszíti a képességét arra, hogy „olvassa” a saját fiatalabb működéséhez szükséges információt? David Sinclair harvardi genetikus laborjában éppen ezt a merész elképzelést próbálják tesztelni. Állatokban már olyan eredmények születtek, amelyek néhány éve még sci-finek tűntek – és most elérkezett a pont, amikor kiderülhet, meddig vihető el ez az elképzelés.