A tudomány egyik legfontosabb célja az emberi társadalomban, hogy tiszta vizet öntve a pohárba elválassza a bizonyított tényeket a fikciótól. De nem jár mindig sikerrel. Sőt olykor ennek épp az ellenkezője történik:
néha maga a tudomány ragad ki a kontextusából egy féligazságot, hogy az generációkkal később már teljes bizonyosságnak tűnjön a legtöbbek számára.
Hiába bizonyosodik be egy orvosi ajánlásról, hogy téves, a dogma hosszú időn át tovább él, legyen szó a női hormonpótlásról, az akut vakbélgyulladás kezeléséről, a tojás koleszterintartalmáról – állítja új könyvében Marty Makary brit-amerikai sebész. A jelenséget nemcsak az emberi agy működése, hanem az orvosi paternalizmus is magyarázza – elég csak arra gondolni, hogy az amerikai orvostársadalom 1976-ig ellenállt annak, hogy a nők maguk végezhessék el a saját terhességi tesztjüket.
Ezek az ideák nem feltétlenül azért ragadnak meg a köztudatban, mert igazak, hanem sokszor azért, mert jól hangoznak, vagy egy ismert, köztiszteletben álló figura nevéhez kötődnek. Különösen gyakori ez a jelenség, ha a diétáról és egészségről van szó: megkérdőjelezhetetlennek tetsző, történelmi vagy akár akadémiai pedigrével bíró kijelentésekről és gondolatokról is sokszor kiderül, hogy vajmi kevés közük van a valósághoz. Juan Alfonso Revenga Frauca spanyol egyetemeken kutató táplálkozástudós ezek közül szedett össze hatot.
