A tudomány egyik legfontosabb célja az emberi társadalomban, hogy tiszta vizet öntve a pohárba elválassza a bizonyított tényeket a fikciótól. De nem jár mindig sikerrel. Sőt olykor ennek épp az ellenkezője történik:
néha maga a tudomány ragad ki a kontextusából egy féligazságot, hogy az generációkkal később már teljes bizonyosságnak tűnjön a legtöbbek számára.
https://pulzus.hvg.hu/tarsadalom/20260306_orvostudomany-dogmak-marty-makary-sebesz-vakfoltok-konyv-orvosi-tevhitek-hvg
Ezek az ideák nem feltétlenül azért ragadnak meg a köztudatban, mert igazak, hanem sokszor azért, mert jól hangoznak, vagy egy ismert, köztiszteletben álló figura nevéhez kötődnek. Különösen gyakori ez a jelenség, ha a diétáról és egészségről van szó: megkérdőjelezhetetlennek tetsző, történelmi vagy akár akadémiai pedigrével bíró kijelentésekről és gondolatokról is sokszor kiderül, hogy vajmi kevés közük van a valósághoz. Juan Alfonso Revenga Frauca spanyol egyetemeken kutató táplálkozástudós ezek közül szedett össze hatot.