Betöltés...

Miért hiszik sokan, hogy a tojás egészségtelen? – makacs orvosi tévhitek a vakbélműtéttől a mogyoróallergiáig

Hiába bizonyosodik be egy orvosi ajánlásról, hogy téves, a dogma hosszú időn át tovább él, legyen szó a női hormonpótlásról, az akut vakbélgyulladás kezeléséről, a tojás koleszterintartalmáról – állítja új könyvében Marty Makary brit-amerikai sebész. A jelenséget nemcsak az emberi agy működése, hanem az orvosi paternalizmus is magyarázza – elég csak arra gondolni, hogy az amerikai orvostársadalom 1976-ig ellenállt annak, hogy a nők maguk végezhessék el a saját terhességi tesztjüket.

Mi a közös a mogyoróallergiában, a változókori hormonpótlásban és a tojásban? Az, hogy mindegyik „áldozatául esett” az orvosi dogmáknak.

Megkérdőjelezhetetlennek tartott nézetek terjedtek el velük kapcsolatban, amelyek évtizedekre meghatározták az orvosi és a közgondolkozást.

Csakhogy később tudományos kutatások sora bizonyította be, hogy a korábbi nézetek tévesek, és a nemrég még kötelező érvényűnek tekintett igazságok megdőltek. Mégis a mai napig sokan – orvosok és páciensek egyaránt – kitartanak a korábbi dogma mellett, akár a saját egészségük kárára is.

Mindez Marty Makary sebész, egészségpolitikai kutató teóriája, amelyet magyarul most megjelent, Vakfoltok című könyvében oszt meg az olvasókkal. Makary jelenleg az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelet (FDA) vezetője. Ez a szervezet látja el a gyógyszerek, vakcinák, orvosi eszközök, élelmiszerek, kozmetikumok, étrend-kiegészítők biztonságának és szabályozásának felügyeletét. Korábban sebészprofesszor és kutató volt a Johns Hopkins Egyetem Orvostudományi Karán. Mivel a Trump-érában nevezték ki, joggal merül fel, mennyire osztja Robert F. Kennedy Jr., az Egyesült Államok jelenlegi egészségügyi miniszterének oltásellenes nézeteit.

Makary nem oltásellenes, de a Covid-járvány idején többször bírálta az intézkedéseket, így az általános lezárásokat, iskolabezárásokat is.

Marty Makary
Profimedia

Könyvét még akkor írta, amikor nem volt az FDA vezetője. Ahogy fogalmaz, nem orvos- vagy tudományellenes műről van szó, hanem orvosként fel akarta hívni a figyelmet az egészségügy gyakran visszás működésére és az orvosi csoportgondolkodásból eredő problémákra. Azt állíja, hogy eredményes, amikor a modern orvoslás megalapozott vizsgálatokon alapuló ajánlásokat tesz. De sajnos előfordul, hogy tudományosan alá nem támasztott vélemények, hiedelmek alapján születnek ajánlások, amelyek károkat okoznak a betegeknek. Ezeket a dogmákká vált hiedelmeket nevezi ő vakfoltoknak. Mint Makary írja:

„Miközben ehhez a könyvhöz végeztem kutatásokat, szakértőkkel folytatott beszélgetéseim kezdetén gyakorta kifejtettem, hogy az orvosi dogmákról írok. Ilyenkor megkérdeztem, tudnak-e olyan ajánlásokról, amelyeket nem támasztanak alá bizonyítékok, vagy tévesnek bizonyultak, mindazonáltal még ma is erőltetik őket. Úgy véltem, csekély a valószínűsége, hogy eszükbe jut valami a saját szakterületükről. Te jó ég, hogy én mekkorát tévedtem!”

Hozzászólások

Nem biztos, hogy ugyanazt nevezzük szerelemnek minden kapcsolatunkban

Van kapcsolat, amelyben magabiztosak és felszabadultak vagyunk, egy másikban féltékenyebbek, bizonytalanabbak vagy éppen sokkal szenvedélyesebbek. Ugyanaz az ember is egészen más oldalunkat hozhatja elő attól függően, kit szeretünk, mennyire bízunk benne, és milyen tapasztalatokat viszünk magunkkal a kapcsolatba. Hevesi Krisztina szexuálpszichológus azt járja körül, miből áll össze az az érzés, amelyet egyszerűen csak szerelemnek nevezünk.