Betöltés...

Beckham és Bezos teste jelképezi az új férfiideált: öregedni lehet, csak ne látszódjon

Sokáig természetesnek vettük, hogy a középkorú férfiakon látszik az idő: ritkul a hajuk, nő a hasuk, fáradtabbnak tűnnek. Ma viszont mintha más lenne a mérce. Beckham kockahasa és Bezos látványos átalakulása után az ötvenes-hatvanas férfitest is üzenetté vált: fegyelmet, státuszt, energiát és önkontrollt kell sugároznia. Csakhogy ami egészségmegőrzésnek indul, könnyen újabb megfelelési kényszerré válhat.

Nem is olyan régen egy középkorú férfin alig akadt fenn bárki azért, mert ritkult a haja, megjelent a hasa vagy egyszerűen idősebbnek nézett ki. Ezeket többnyire az élet velejáróinak tekintettük. Ma mintha szigorúbb lenne a mérce. A negyvenes-ötvenes férfin már nemcsak azt figyeljük, egészséges-e, hanem azt is, mennyire látszik rajta az edzettség, az energia és az önfegyelem.

Közben a korábbi elvárások sem tűntek el. A teljesítmény, az önállóság és az egzisztenciális biztonság mellé felsorakozott az érzelmi jelenlét, a gondoskodás, a tudatos életmód és a jól karbantartott külső. A férfiideál nem lecserélődött, inkább több réteget rakódott rá.

Chris Rovzar a Bloomberg 2026-os esszéjében nevet is ad ennek az új elvárásnak. Hotspan-nak nevezi azt az jelenséget, amikor valaki nemcsak egészséges, hanem vonzó, fitt és fiatalos is marad. A cikkben középkorú férfiak beszélnek CrossFitről, hajbeültetésről, esztétikai beavatkozásokról, biomarkerek méréséről és hormonkezelésről. A történetek mögött komoly kulturális eltolódás rajzolódik ki. A férfiakra korábban kevésbé nehezedő külsőnyomás ma már egyre inkább összekapcsolódik azzal, hogyan teljesítenek, mennyire fittek, és mennyire tudatosan vigyáznak az egészségükre.

https://pulzus.hvg.hu/pszichologia/20260903_szex-orgazmus-longevity-hosszu-elet-titka

Hozzászólások

Nem maga a transzneműség a lelki teher, hanem az azzal járó rendszerszintű kirekesztés

A diszkrimináció és az elszigeteltség a transz emberek lelki egészségét nem csak Magyarországon terheli: Európa-szerte előfordul, hogy az egészségügyi ellátásban a hozzájuk fordulók identitását próbálják megváltoztatni, összekeverve a kirekesztés következményeit azzal, hogy valaki transz. Hogyan élik meg a mindennapokat itthon a transznemű emberek? Hogyan lehet támogatást nyújtani anélkül, hogy identitásukat betegségként bélyegeznénk meg? A PULSE európai újságírói együttműködés riportja.