Betöltés...

#egészség

Lehet, hogy a bélbaktériumoknak is van beleszólásuk a menopauzába?

A menopauzáról legtöbbször a hormonok, a hőhullámok, az alvászavar vagy a testsúlyváltozás jut eszünkbe, pedig a változókorban a bélrendszer is fontos szereplő lehet. Az utóbbi évek kutatásai szerint a bélmikrobiom és a hormonrendszer oda-vissza hatnak egymásra: a bélbaktériumok beleszólhatnak az ösztrogén-anyagcserébe, miközben a csökkenő ösztrogénszint maga is átalakíthatja a bél-, a szájüregi és a hüvelyi mikrobiomot. Ez azonban nem azt jelenti, hogy máris létezne menopauzára való csodaprobiotikum – inkább egy új szemléletet ad ahhoz, hogyan gondolkodjunk a női egészségről. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.



Egy budapesti tanár a világ egyik leglassabban öregedő embere – a rutinja pedig bárki számára elérhető

A milliárdos, aki évi több millió dollárt költ arra, hogy fiatalabbnak tűnő szervei legyenek – megszokott szereplő a longevity világában. Helstáb Martin szembemegy a kialakult képpel, és bizonyítja, hogy a hosszú, egészségben eltöltött élet nem pénzkérdés. A Budapesten élő művésztanár és filmrendező szerény költségvetésből, hétköznapi boltokban kapható szerekkel és otthon is megvalósítható szokásokkal érte el, hogy a Longevity World Cup nemzetközi rangsorában a világ hetedik leglassabban öregedő embereként tartsák számon.



Meskó Bertalan: Az AI az orvos partnerévé teheti a pácienst

Sokan még mindig laborokra, biohackingre és a leggazdagabbaknak elérhető orvosi innovációkra gondolnak, amikor longevityről esik szó. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató szerint azonban a következő években nem a legfuturisztikusabb technológiák hozhatják a legkézzelfoghatóbb változást, hanem az, ha a mesterséges intelligencia értelmezhető visszajelzést ad a saját egészségünkről. Egy friss UniCredit-riport égy technológiát emel ki a longevitygazdaságban, de Meskó szerint ezek közül rövid távon valójában az AI lehet az, amely a mindennapi megelőzésben és az orvos-beteg kapcsolatban is új helyzetet teremt.


A kánikula gyorsíthatja a biológiai öregedést

A kánikuláról többnyire úgy beszélünk, mint amit valahogy túl kell élni: igyunk eleget, húzzuk le a redőnyt, kerüljük a déli napot. Egyre több kutatás szerint azonban a hőhullámok hatása nem feltétlenül ér véget azzal, hogy lehűl a levegő. Középkorú és idősebb felnőttek adatai alapján a gyakori extrém meleg összefügghet a gyorsabb biológiai öregedéssel, vagyis azzal, milyen állapotban vannak a sejtjeink és szerveink a tényleges életkorunkhoz képest.


Ez a vérérték már azelőtt jelez, hogy bármilyen tünetet észrevennél

A koleszterinről ma már sokan tudják, hogy köze van a szív- és érrendszeri kockázathoz, a gyulladásról viszont jóval ritkábban gondolkodunk ugyanígy. Ebben segíthet eligazodni a hsCRP-vizsgálat, amely akkor is jelezhet, amikor még nincs panasz, csak a szervezet belső működése tolódik kedvezőtlen irányba. Megmutatjuk, kinek lehet fontos ez a laborérték, mit lehet belőle valóban kiolvasni, és mikor érdemes komolyabban venni.


Már készül a depresszió elleni kontaktlencse

Még mindig van, aki nem veszi elég komolyan a depressziót, valójában azonban egy sokakat érintő, a globális népesség legalább négy százalékát sújtó súlyos hangulatzavarról van szó. Miután tartósan befolyásolja az érzelmeket, a gondolkodást, a viselkedést, sőt a fizikai egészséget is, komoly orvosi figyelmet igényel.


A gerincfájdalom nem lehet az öregedés természetes ára – mégis túl kevesen kérnek segítséget

Egy reprezentatív kutatás szerint a magyar lakosság 74 százalékának van valamilyen gerincbántalma, mégis csak töredékük jut el orvoshoz vagy kezelésre. Pedig a derék-, hát- és nyakfájdalom nem mindig múlik el attól, hogy „kipihenjük”: a sok ülés, a mozgáshiány, a túlsúly, a rossz testtartás és a hirtelen túlterhelés évek alatt olyan panaszokhoz vezethet, amelyek az életminőséget is meghatározzák. Dr. Czigléczki Gábor idegsebész szakorvossal arról beszélgettünk, mikor kell komolyan venni a jeleket, mit tehetünk a megelőzésért, és miért nem jelent minden gerincprobléma műtétet.




A magyarok négyötöde támogatná az orvosi kannabisz használatát – itthon mégis alig férnek hozzá a betegek

A magyar felnőttek négyötöde elfogadhatónak tartaná, hogy az orvos bizonyos betegségek esetén kannabisztartalmú készítményt írjon fel, tízből kilencen pedig saját vagy közeli hozzátartozójuk esetében is elfogadnák ezt a kezelést – derül ki a Medián friss felméréséből. A társadalmi nyitottság tehát egyértelmű, ennek ellenére Magyarország 2020-ban még az Európai Unió közös álláspontjával szemben a kannabisz gyógyászati jelentőségének elismerése ellen szavazott. Itthon jelenleg egy uniós engedélyű CBD-gyógyszer szerepel a hatósági adatbázisban, más készítményekhez egyedi eljárás vezet, átfogó orvosikannabisz-program azonban továbbra sem működik. Talán most ennek is eljöhet az ideje.



Edzés kánikulában – mikor tegyünk jeget a sportmelltartóba, és mikor kell leállni?

A kánikula nem feltétlenül jelenti azt, hogy őszig fel kell függeszteni a szabadtéri sportot, de ilyenkor nem működik a megszokott edzéslogika. A testnek idő kell, hogy alkalmazkodjon a meleghez, a tempót és a terhelést vissza kell venni, a hidratációt tudatosabban kell kezelni, és az okosóra számai helyett sokkal inkább a saját jelzéseinkre érdemes figyelni. A hőségben nem az a kérdés, mennyit bírunk ki akaraterőből, hanem hogy mikor tudunk biztonságosan továbbmenni, és mikor kell inkább leállni.


Savanyú káposztán él a Trump-kabinet fele – állítólag ez a fiatalság titka

Robert F. Kennedy Jr., J.D. Vance és több más washingtoni vezető politikus ugyanazt a szigorú étrendet követi: rengeteg fermentált zöldséget, legeltetett marha húsát eszik, alkoholt és cukrot pedig egyáltalán nem fogyasztanak. A diéta mögött egy orvos áll, aki tanácsadásért akár 18 ezer dollárt is elkér. Cserébe látványos fogyást, tisztább bőrt és több energiát ígér – még akkor is, ha a fermentált ételek jellegzetes, kissé kénes illata otthon néha feszültséget okoz az étkezőasztalnál.


Zsírral a demencia ellen: így védhet a ketogén diéta az Alzheimer-kórtól

A ketogén diétát sokan fogyókúrás módszerként ismerik, pedig az utóbbi években az idegtudomány is egyre nagyobb figyelmet fordít rá. Egy friss szakirodalmi áttekintés szerint a magas zsírtartalmú, szénhidrátszegény étrend olyan anyagcsere-változásokat indíthat el, amelyek az öregedő agy szempontjából is érdekesek lehetnek. A kutatók szerint a kérdés nem az, hogy csodaszer-e a keto, hanem az, hogy mely betegeknek, milyen formában és milyen biztonsági feltételek mellett jelenthet valódi előnyt.


Már nem élnek, de nem is tűnnek el – mit csinálnak a zombi sejtek az öregedő szervezetben?

Az öregedő szervezetben nemcsak az számít, mi romlik el, hanem az is, mit nem sikerül időben eltakarítani. A kutatók egyre nagyobb figyelmet fordítanak azokra a sejtekre, amelyek már nem osztódnak tovább, de továbbra is üzeneteket küldenek a környezetüknek. Ezek a köznyelvben „zombi sejteknek” nevezett szeneszcens sejtek egyszerre lehetnek védelmezők és bajkeverők – éppen ezért nem olyan egyszerű megszabadulni tőlük, mint elsőre gondolnánk.


Ízületkímélő, mégis hatékony: ezért lehet a biciklizés az egészséges öregedés egyik eszköze

A hosszú és egészséges élet titkát kutató longevity-szemlélet egyik legfontosabb tanulsága, hogy nem feltétlenül a legújabb csodaszerek, étrendkiegészítők vagy drága egészségügyi beavatkozások jelentik a legnagyobb előnyt. A tudományos kutatások rendre ugyanarra a következtetésre jutnak: a rendszeres mozgás továbbra is az egyik legerősebb eszköz az egészséges öregedés támogatásában. Ezen belül pedig a kerékpározás különösen érdekes helyet foglal el. De vajon tényleg kortalan sport-e a biciklizés? Lehet-e belőle az egészséges öregedés, vagyis a longevity egyik eszköze? És hol van az a határ, amikor a lelkesedés már többet árt, mint használ?


A demenciás esetek csaknem fele megelőzhető lenne egy új kutatás szerint

Sokan még mindig úgy gondolják, hogy a demencia az öregedés elkerülhetetlen velejárója, pedig a kockázat egy része befolyásolható. Egy új nemzetközi áttekintés szerint azonban nem elég plakátokon, kampányokban vagy figyelemfelhívó üzenetekben elmondani, mit kellene másképp csinálni. A valódi változáshoz olyan programokra van szükség, amelyek segítenek az embereknek cselekedni is: személyre szabott kockázatbecsléssel, közösségi támogatással és reálisan követhető életmódbeli lépésekkel.


Bryan Johnson: A biohacker, aki vércserével, őssejtekkel és önmaga klónozásával küzd a halál ellen

Bryan Johnson mindent mér, mindent szabályoz, és az egész életét annak rendeli alá, hogy minél tovább éljen. A világ legismertebb biohackere egyszerre tette divatossá a biomarkereket, az alvásoptimalizálást és a megelőzést, miközben a Blueprintből üzletet, a Don’t Die szlogenből pedig már-már világnézetet épített. De mit ér a teljes kontroll ígérete, ha közben nála is olyan betegség jelenik meg, amelyet a tökéletes rutin sem előzött meg?