Betöltés...
Egy régóta ártalmatlannak hitt ízületi készítmény kerül most górcső alá, miután amerikai kutatók az agy anyagcseréjében találtak rá arra a mechanizmusra, amely a demencia felgyorsult lefolyásához vezethet.
Van egy szervünk, amely évekkel korábban tudhat valamit rólunk, mint mi magunk. Egy friss kutatás szerint a bélmikrobiom összetételében akár több mint tíz évvel a diagnózis előtt is kimutathatók lehetnek a vastagbélrák kialakulásának nyomai. A tudósok olyan baktériumokat és anyagcseretermékeket azonosítottak, amelyek jóval a tünetek jelentkezése előtt elárulják, mi zajlik a testünkben. Milyen korai jelekre kell figyelni, és mit tehetünk azért, hogy a bélflóránk ne ellenünk, hanem értünk dolgozzon? Dr. Borbényi Erika onkológussal és dr. Schwab Richárd gasztroenterológussal beszélgettünk.
Vannak helyzetek, amikor utólag rájövünk: fogalmunk sincs, hogyan vészeltünk át egy komoly krízist. Kaphattunk egy plusz löketet? Vagy átadtunk magunkat a folyamatnak? Milyen jelenség magyarázza, hogy mégis továbbmegyünk, amikor úgy gondoljuk, elfogyott az út előttünk, és honnan fakad ez a belső tartalék? Nagy Gyöngyi pszichológus, sportszakpszichológus, mentáltréner írása.
A boltok polcain ma szebb, nagyobb és egész évben elérhető zöldségek és gyümölcsök sorakoznak, mégsem biztos, hogy beltartalmuk ugyanaz, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Egyre több vizsgálat utal arra, hogy bizonyos vitaminokból és ásványi anyagokból kevesebb lehet bennük – és ha a tendencia folytatódik, annak jóval nagyobb jelentősége lehet annál, mint hogy hány milligramm C-vitamin van egy citromban.
A légszennyezésről általában a tüdő, a szív vagy az érrendszer jut eszünkbe. Egyre több kutatás azonban arra utal, hogy a levegő minősége az agy működésére és a lelkiállapotunkra is hatással lehet. Egy friss elemzés most egy különösen érzékeny területen talált figyelemre méltó összefüggést.
Mi van akkor, ha az öregedő sejt nem egyszerűen elhasználódik, hanem részben elveszíti a képességét arra, hogy „olvassa” a saját fiatalabb működéséhez szükséges információt? David Sinclair harvardi genetikus laborjában éppen ezt a merész elképzelést próbálják tesztelni. Állatokban már olyan eredmények születtek, amelyek néhány éve még sci-finek tűntek – és most elérkezett a pont, amikor kiderülhet, meddig vihető el ez az elképzelés.
Mozgás és mozgás között meglepően nagy különbség lehet a demencia szempontjából
Amikor Alexandria Ocasio-Cortez amerikai kongresszusi képviselőnő 36 évesen nyilvánosan beszélt arról, hogy lefagyasztatja a petesejtjeit, pillanatok alatt kiderült, mennyi ítélet és elvárás tapad még mindig ahhoz, mikor „illik” egy nőnek gyermeket vállalnia. Magyarországon 2025 óta már szociális célból is elérhető a petesejtfagyasztás, mégis sokan továbbra is cseh vagy szlovák klinikát választanak. Megnéztük, kik és miért döntenek az eljárás mellett, mennyibe kerül itthon és a magyarok körében népszerű szomszédos országokban, és hogy milyen esélyeket ad valójában.
Míg egy felületi seb vérzése néhány másodperc alatt eláll, a mély, olykor szabálytalan alakú sérüléseknél nehéz elállítani a vérzést, és a gyors vérveszteség végzetes következményekkel járhat.
Vannak színészek, akik legalább olyan sokat készülnek az edzőteremben egy filmszerepre, mint a próbákon. De mi a titkuk? Milyen edzéstervvel és diétával érte el csúcsformáját Brad Pitt, Sylvester Stallone vagy Simon Zoltán? Használtak-e szteroidokat, vagy naturál is elérhető az ideális alkat?
A szellentések nyomába eredt egy tudományos projekt, amelynek célja, hogy kiderítse, hogyan függ össze az étrend, a bélmikrobiom és a gázképződés.
Sokkal több cukrot veszünk magunkhoz a hétköznapokban, mint gondolnánk, köszönhetően a gyártók trükközésének és a hiányos ismereteinknek. Ebből a szempontból a méz és egyes alkoholok is becsapósak. Mitől más a természetes és a hozzáadott cukor? Miért fontos a glikémiás index?
A hálószobába beszűrődő fény, az utcai világítás vagy más éjszakai fényforrások nemcsak az alvást befolyásolhatják. Egy több mint 11 ezer ember adatait vizsgáló kutatás szerint a nagyobb éjszakai fényterhelés a szív kedvezőtlen szerkezeti és működésbeli változásaival járhat együtt.
Az életkor előrehaladtával megesik, hogy az immunrendszer egyre lassabban és kevésbé pontosan reagál a fertőzésekre, miközben a szervezetben tartós, alacsony fokú gyulladás alakulhat ki. Ennek hátterében részben a sejtek közötti kommunikáció megváltozása áll, amit ma már az öregedés egyik biológiai ismérveként tartanak számon.
A dohányzásról való leszokás sokak számára évekig tartó küzdelem, hiszen a nikotinfüggőség sokkal mélyebben gyökerezik az agyban, mint azt elsőre gondolnánk. A kutatók szerint nem az akaraterő hiánya áll a visszaesések hátterében, sokkal inkább néhány jól azonosítható triggerhelyzet és egy rosszul megválasztott stratégia. Milyen tudományos módszerek segítenek végleg leszokni, és milyen anyagi előnnyel járhat, ha valaki sikeresen leteszi a cigarettát?
Ki ne szeretné egyetlen óra alatt megtudni, van-e bármi baj a testében? A modern egészségszkennerek erre az igényre építenek: gyorsan, látványosan és rengeteg adattal ígérnek megnyugvást. Egy új startup mindössze 499 dollárért ígéri mindezt. De a szűrések világában a több információ nem mindig jelent nagyobb biztonságot – néha csak újabb kérdéseket vet fel.
Mi köze lehet a kopaszodásnak a szívhez vagy a prosztatához? Elsőre azt gondolnánk: a világon semmi. A kutatók viszont évek óta keresik a választ erre a kérdésre, és több vizsgálatban is találtak összefüggést a férfiak hajhullása és bizonyos egészségügyi problémák között.
Van az a szint az álmatlanságban, amikor az ember már nem válogat. Ilyenkor kerülnek elő olyan alvássegítők, mint a melatonin, a macskagyökér, a citromfű tea, a régi altató, a szorongásra felírt gyógyszer vagy egy pohár szeszesital. Csakhogy az alvássegítő szerek között nagy különbségek vannak, és ami külön-külön ártalmatlannak tűnik, együtt már kockázatos lehet. Dr. Horváth Ádám szakgyógyszerésszel beszéltük át, mikor jöhetnek szóba a gyógynövények vagy a melatonin, és miért kell különösen óvatosnak lenni a nyugtatókal és altatókkal.
Kevés dologhoz ragaszkodunk annyira a mindennapokban, mint a kávéhoz. Van, aki nélküle el sem tudja kezdeni a napot, van, aki munka közben méri vele az időt, és van, aki este is gond nélkül megissza, mert úgy érzi, rá már nem hat. A koffein azonban nem mindenkiben ugyanúgy dolgozik, és nem biztos, hogy azt adja, amit várunk tőle.
Az első menstruáció időzítése nem pusztán egyéni vagy családi adottság kérdése. A kutatások szerint a genetikai tényezők mellett a táplálkozás, a testösszetétel, az anyagcsere állapota, a stressz és bizonyos környezeti hatások is szerepet játszhatnak abban, mikor lép egy lány a reproduktív érés új szakaszába. A jelenség egyre több szülőt foglalkoztat, egyes anyák pedig már tudatosan próbálják késleltetni lányaik első menstruációját. De van-e erre valóban lehetőség, és egyáltalán kívánatos-e beavatkozni ebbe a folyamatba? Nőgyógyásszal beszélgettünk.
