Betöltés...
Újabb bizonyíték született arra, hogy az agyunk és a testünk sokkal szorosabban kapcsolódik egymáshoz, mint korábban hittük. Egy új egérkísérlet szerint a hasi izmok mozgása enyhe agyi elmozdulást okozhat, ami befolyásolhatja az agy-gerincvelői folyadék áramlását.
Az új amerikai koleszterinajánlások szerint egyeseknél már 30 éves kor körül érdemes komolyabban venni az LDL-koleszterinszintet. Ez elsőre korainak tűnhet, valójában azonban egy régóta ismert problémát tesz hangsúlyosabbá. A szív- és érrendszeri kockázat nem akkor kezdődik, amikor először találjuk magunkat szembe egy rossz lelettel, hanem jóval korábban, hosszú évek alatt épül fel. Ezért félrevezető csak akkor foglalkozni a koleszterinnel, amikor az értékek már látványosan rosszak, vagy megjelennek az első tünetek.
Arcunk formája, mérete, sajátosságai rendkívül összetett információkat közvetíthetnek egészségünkről, személyiségünkről, intelligenciánkról vagy épp szexualitásunkról – véli számos kutató. Persze bölcs dolog nem túl nagy jelentőséget tulajdonítani a megjelenésnek, mégis felettébb izgalmasak a belső titkokról mesélő kutatási eredmények.
Az elhízás hátterében nemcsak életmódbeli, hanem pszichológiai és társadalmi tényezők is állhatnak.
A ViennaUP keretében rendezett Longevity Business Forumon már nemcsak orvosok és kutatók, hanem startupok, befektetők, diagnosztikai cégek és wellness-szereplők is ugyanazt a kérdést forgatták: hogyan lehet üzletet építeni arra, hogy tovább éljünk egészségben? A longevity Európában láthatóan kilépett a laborból, és elkezdett iparággá szerveződni.
Egy új kutatás szerint az elhízás kezelésére használt GLP-1 gyógyszerek nemcsak a fogyást segíthetik, hanem az étellel kapcsolatos állandó, tolakodó gondolatokat is csökkenthetik.
Magyarország területén több ezer éves múltra tekint vissza a fürdőkultúra, a termál- és gyógyvizek milliószámra vonzzák a felüdülni és gyógyulni vágyókat. A gyógyvíz valóban gyógyíthat, de csak akkor, ha felelősen használjuk. Szakértőkkel beszéltük át, hogyan érdemes egybekötni a kellemest a hasznossal.
Sokunk napja szinte észrevétlenül telik el ülve, a testünknek pedig egyáltalán nem válik a javára, hogy ehhez az inaktív állapothoz alkalmazkodik. Az aktív sport sajnos nem írja jóvá a tartozást.
Azoknál a gyerekeknél, akiknek az édesanyja a terhesség alatt szegényebb, egészséges élelmiszerekhez nehezen hozzáférő környéken élt, akár 34 százalékkal nagyobb lehet az elhízás kockázata – derült ki egy amerikai kutatásból.
40 éve kutatja az emlő rosszindulatú daganatait Kulka Janina patológus. Az elhivatott diagnosztát abból az alkalomból kerestük meg, hogy nemrég Vladimir Totovic-díjban részesült a patológia területén végzett kiemelkedő tevékenységéért.
A kutatók szerint komoly ára lehet annak, hogy a gyorséttermek, étkezdék és utcai ételárusok ma már a mindennapjaink részévé váltak.
Vannak csodamódszerek, amelyek egy-két hét alatt tíz kilótól is megszabadítanak, a kalóriaszámlálás pedig badarság – állítják egyes bulvárlapokban és a közösségi médiában felkapott fogyókúrákról. Ezek a divatos módszerek sokaknál hatástalanok, súlyos szövődményeik lehetnek, a jojóhatásról nem is beszélve. Utánanéztünk, melyik hogyan működik – ha egyáltalán működik.
Új kutatás erősíti meg, hogy az elhízás és a daganatos betegségek kapcsolata jóval összetettebb annál, mint korábban gondolták. A tudósok szerint nemcsak a túlsúly mértéke, hanem az is meghatározó, hogy valaki mikor kezd el hízni.
Hajlamosak vagyunk az életkor számlájára írni, ha lassabban tér vissza az erő, hamarabb elfogy a lendület, és egyre nehezebben küzdünk meg ugyanazzal a terheléssel. Ennek hátterében nem pusztán az évek múlása áll, hanem az is, hogy egyre romlik a teljesítmény sejteink energiatermelő rendszerében, a mitokondriumokban. Molnár Mária Judittal, a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének vezetőjével vettük végig, mi történik ilyenkor a szervezetben, és mit lehet ma felelősen állítani a mitokondriális diszfunkcióról.
A Greenpeace megbízásából készült elemzés két ismert bébiételmárka termékeiben is mikroműanyag-részecskéket mutatott ki, ami újra ráirányítja a figyelmet arra, hogyan kerülhetnek ezek az apró műanyagdarabok már egészen korán a szervezetünkbe – és mennyit tudunk egyáltalán a hosszú távú hatásaikról.
Lehet valaki vékony, sportos vagy „jó anyagcseréjű”, miközben a szervezete valójában nehezen tolerál néhány órát étkezés nélkül, folyamatosan ingadozik az energiaszintje, és egyre merevebben reagál a modern életmód terheléseire. A metabolikus flexibilitás fogalma éppen erre világít rá: nemcsak az számít, mennyi energiát használunk fel, hanem az is, mennyire tud a testünk alkalmazkodni a változó körülményekhez. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.
A koronavírus-járvány óta sok otthonban szinte alapfelszereléssé váltak az antibakteriális tisztítószerek. Egy friss nemzetközi áttekintő tanulmány szerint azonban a legtöbb hétköznapi helyzetben ezek nem adnak érdemi pluszvédelmet, miközben hozzájárulhatnak egy sokkal nagyobb egészségügyi probléma, az antibiotikum-rezisztencia erősödéséhez.
„Az alváshiányra az alvás a legjobb megoldás” – bölcs tanács, de meglehetősen frusztráló azoknak, akiknek nehezek az éjszakáik, és még keményebbek a reggeleik. De miért borítja fel az érzelmi egyensúlyunkat az álmatlanság a tudomány szerint, és főként mit tehetünk azért, hogy ne kelljen ezzel együtt élnünk? Tomacsek Vivien pszichológus, alvásszakértő segített eligazodni a témában.
A Kösz, jól legújabb adásában a jó alváshigiénéről, az alvászavarok potenciális okairól és kockázatairól, illetve a kezelési lehetőségekről beszélgettünk dr. Várdi Katalin szomnológus szakorvossal, a Budai Egészségközpont munkatársával és László Szandra pszichológussal, CBT-I alvástrénerrel.
A depresszió és a 2-es típusú cukorbetegség közötti kapcsolat régóta ismert, most azonban amerikai kutatók arra jutottak, hogy a háttérben a krónikus gyulladás is kulcsszerepet játszhat. A vizsgálat szerint bizonyos gyulladásos biomarkerek összefügghetnek a depresszió tüneteivel, miközben az eredmények azt is megmutatták, hogy a mentális betegségek biológiája jóval összetettebb, mint korábban gondolták. Elképzelhető, hogy a jövőben vérvizsgálatok segíthetik majd a depresszió korábbi felismerését és személyre szabott kezelését? Valóban létezik úgynevezett „gyulladásos depresszió”, amely teljesen új irányba terelheti a pszichiátriát?
