Betöltés...
A napi öt adag zöldség és gyümölcs régóta az egészséges étrend egyik alapüzenete. Egy új nemzetközi kutatás szerint azonban ez önmagában még nem biztos, hogy elég ahhoz, hogy bizonyos, a szív egészsége szempontjából fontos növényi vegyületekből megfelelő mennyiséghez jussunk. A kérdés nemcsak az, eszünk-e elég zöldséget és gyümölcsöt, hanem az is, hogy melyeket választjuk.
Egy ritka, agresszív daganattal kezelt kétéves kisfiú története mutatta meg Dr. Peták István számára a legfájdalmasabban, mi lehet a modern rákgyógyítás egyik óriási hiányossága: nem feltétlenül az, hogy nincs elég tudás, hanem hogy a tudásból nem mindig születik elég gyorsan jó döntés. A precíziós onkológia magyar úttörőjével arról beszélgettünk, hogyan lehet a daganat molekuláris térképéből valódi terápiás útvonalat készíteni – és miért a beteg ideje a legfontosabb erőforrás.
Miért olyan nehéz néha megállni, hogy ne együk meg rögtön azt, amit megkívánunk? Egy új kutatás szerint erre a jelenségre még az is hatással lehet, milyen levegőt lélegeztünk be csecsemőként.
Két, már meglévő módszert kombinált egy nemzetközi kutatócsoport. Így jobban megérthető, hogy miként kommunikálnak az agysejtek és az agyterületek egymással az állatokban, ami új lehetőségeket alapozhat meg az emberi agy betegségeinek és problémáinak a kezelésében.
Kovács Ágnes olimpiai bajnok úszó nemrég hozta nyilvánosságra, hogy follikuláris pajzsmirigyrákkal kezelték, és történetével a korai kivizsgálás fontosságára szeretné felhívni a figyelmet. Ez a daganattípus sokáig teljesen panaszmentes maradhat, gyakran csak egy fájdalmatlan nyaki csomó, ultrahangos lelet vagy később jelentkező nyelési panasz tereli rá a figyelmet. Borbély Katalin nukleárismedicina-professzorral és Takácsi-Nagy Zoltán onkológus-sugárterápiás főorvos segítségével megválaszoljuk a leggyakrabban felmerülő kérdéseket, például hogy miért nehéz néha megkülönböztetni a jó- és rosszindulatú pajzsmirigygöböket, hogyan kezelhető a betegség, és miért lehet korai stádiumban nagyon jó a gyógyulás esélye.
A céklalé nem varázsital, de úgy tűnik, mégsem véletlenül isszák olyan sokan futó- vagy biciklis versenyek előtt.
Erling Haaland a 2026-os világbajnokságon hét góllal és egy történelmi negyeddöntővel bizonyította, hogy jelenleg ő a világ egyik legveszélyesebb csatára, és ennek nem sok köze van a véletlenhez. A norvég csatár napjait percre pontosan megtervezett, szinte megszállott rutin uralja, amelyben legalább annyira fontos szerepet kap az étkezés és az alvás, mint maga az edzés. Van benne olyan elem, amitől a csapattársai is földbe gyökerezett lábbal állnak, és olyan is, amit bármelyikünk kipróbálhatna még ma este. Megnéztük, mi rejlik Erling Haaland teljesítménye mögött, és mit érdemes ellesni belőle.
A hormézisről többnyire a böjt, a szauna, a hidegterhelés vagy az edzés kapcsán beszélünk, pedig a jól adagolt jó stressz a tányérunkon is érvényesülhet. A brokkoliban, a chiliben, a kávéban, a teában, a bogyós gyümölcsökben vagy az olívaolajban található növényi vegyületek nem egyszerűen tápanyagok: kis mennyiségben olyan jelzéseket adhatnak a szervezetnek, amelyek alkalmazkodásra késztetik a sejteket.
Nem (csak) az a kérdés, túléljük-e a hőhullámokat és hőkupolákat, hanem az is, hogy ezek ideje alatt mennyi időre szorulunk be a szobába.
A szervezet energiaforrásaként is szolgáló szénhidrát teljes kizárása az étrendből viszont komoly egészségügyi kockázattal járhat – hívja fel a figyelmet egy minapi kutatás.
Az úszás az egyik legtermészetesebb mozgásforma, mégis sokszor hajlamosak vagyunk olimpiai sportágként csak a versenyekhez, az élsporthoz vagy a gyerekkor kötelező úszásoktatásához kötni. Pedig az úszás valójában sokkal több ennél: egy olyan komplex, az egész testet átmozgató aktivitás, amely kortól, edzettségi szinttől és élethelyzettől függetlenül bárki számára elérhető. Nem véletlen, hogy gyakran nevezik „élethosszig tartó sportnak”, hiszen az első tempótól az időskori rehabilitációig ugyanúgy képes támogatni a testet és a lelket.
Számos betegség jár szaglásvesztéssel, a tünettel a koronavírus-járvány óta a társadalom széles rétegei találkoztak, és van, aki azóta is szenved tőle. Új kezelések fejlesztéséhez vihet közelebb egy friss amerikai felfedezés.
A WHO friss jelentése szerint 2050-re évente már mintegy 35 millió új daganatos megbetegedést diagnosztizálhatnak világszerte, miközben a rák ma is naponta több mint 26 ezer ember életét követeli. A legnagyobb probléma azonban nemcsak az esetszámok növekedése, hanem az, hogy a túlélés esélye továbbra is drámai mértékben függ attól, ki melyik országban él, hozzáfér-e szűréshez, diagnosztikához, gyógyszerekhez vagy sugárterápiához. A tudás nagy része már megvan a megelőzéshez és a korai felismeréshez – a kérdés az, sikerül-e igazságosabban eljuttatni oda, ahol a legnagyobb szükség lenne rá.
Sokkal jobb esélyei vannak a fogak megmentésének, mint néhány évtizede – feltéve, hogy a páciens hajlandó többet tenni a szájhigiénia érdekében.
Sok nő a menopauza környékén úgy érzi, mintha a teste hirtelen ellene fordult volna: ugyanaz az étrend és mozgás már nem ugyanazt az eredményt hozza, a hasi zsír könnyebben gyűlik, a fogyás pedig nehezebben indul el. A háttérben azonban nem egyszerűen a „lelassult anyagcsere” áll, hanem hormonális és testösszetételi változások egész sora: csökkenő izomtömeg, átrendeződő zsíreloszlás, romló inzulinérzékenység és megváltozott energiafelhasználás. A megoldás ezért nem a további megvonás, hanem egy fenntarthatóbb stratégia felállítása. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.
Mikor kezdjünk el őrködni a szív és az érrendszer egészsége fölött? Milyen vizsgálatokat érdemes elvégeztetni, és milyen laborértékekre figyeljünk? Mennyiben befolyásolhatjuk életmóddal a következményeket, ha a családi anamnézis alapján magas a kardiovaszkuláris kockázatunk? Visszafordítható-e a plakk-képződés az erekben? Sári Gyöngyvér kardiológussal beszélgettünk.
A reflux sokak életét keseríti meg, de nem minden gyomorégés jelent refluxbetegséget, és nem mindegy az sem, mivel próbáljuk enyhíteni a panaszokat. A savlekötők gyorsan semlegesítik a már termelődött gyomorsavat, a savcsökkentők viszont a savtermelést fogják vissza – hosszabb távon pedig mindkét iránynak lehetnek kellemetlen következményei. Dr. Horváth Ádám szakgyógyszerésszel arról beszélgettünk, mikor segíthet az életmódváltás, meddig érdemes öngyógyszerelni, és miért nem jó ötlet tartósan szódabikarbónával kezelni a savas panaszokat.
A brit állami egészségügyben először vetettek be genetikailag módosított T-sejteket a hibásan működő B-sejtek ellen. Íme az eredmény.
Valóban: régen is voltak kánikulák, napon dolgozó nagyszülők, egész nap strandon lévő gyerekek, lehúzott redőnyök és délutánra felforrósodó lakások. A gond nem az emlékekkel van, hanem azzal, ha ezekből próbálunk mai szabályokat gyártani a hőségre és a napozásra. A környezeti hatások ugyanis már nem ugyanazok: gyakoribbak és intenzívebbek a hőhullámok, magasabb az UV-terhelés, és a bőrkárosodás következményeit sokszor csak évekkel később látjuk. Dr. Kis Anna klímakutatóval és dr. Baltás Eszter bőrgyógyásszal jártuk körbe, miért kell újratanulnunk a nyár szabályait – és miért nem puhányság, hanem alkalmazkodás, ha komolyan vesszük a hőségriasztást, az árnyékot és a fényvédelmet.
Egyetlen esettanulmány ritkán elég ahhoz, hogy komoly következtetéseket vonjunk le egy betegség kezeléséről. Néha azonban történik valami, ami mégis megállítja a kutatókat: nem azért, mert választ ad, hanem mert új kérdést tesz fel. Egy 80 éves, Alzheimer-kórral élő nő esete most éppen ilyen – és a pszilocibin lehetséges idegrendszeri hatásairól indíthat el újabb vizsgálatokat.
