Betöltés...

Kösz, jól: „Nagyon sok mítosz kering a koleszterinről” – hogyan és mikortól csökkentsük, hogy tovább éljünk?

Mikor kezdjünk el őrködni a szív és az érrendszer egészsége fölött? Milyen vizsgálatokat érdemes elvégeztetni, és milyen laborértékekre figyeljünk? Mennyiben befolyásolhatjuk életmóddal a következményeket, ha a családi anamnézis alapján magas a kardiovaszkuláris kockázatunk? Visszafordítható-e a plakk-képződés az erekben? Sári Gyöngyvér kardiológussal beszélgettünk.

  • Pulzus

A különböző szív- és érrendszeri megbetegedések vezető haláloknak számítanak a világ szinte minden országában, így Magyarországon is. A férfiak esetében az egyes kardiovaszkuláris események átlagosan hamarabb jelentkeznek, és már 40–50 éves kor környékén megnő a kockázatuk, ugyanakkor

a nők sokkal nagyobb eséllyel halnak meg valamilyen szív- és érrendszeri problémában, mint daganatos betegségekben.

Részben az ösztrogén védő hatásának köszönhető, hogy a nők esetében inkább az 50–60 év feletti korosztálynál növekszik meg a súlyos szív- és érrendszeri következmények rizikója, ugyanakkor már a menopauza környékén is jelentkezik egy kiugrás.

A kardiovaszkuláris kockázat egyénre szabottan is jól megbecsülhető, és különböző tényezők függvényében érdemes is ezt a vizsgálatot elvégeztetni. Ugyancsak nagyon fontos rendszeresen – ha nincs eltérés vagy egyéb rizikó, akkor évente – ellenőriztetni a koleszterinszintet és a vérnyomást, ha pedig az értékek eltérnek az optimálistól, akkor orvoshoz fordulni. Mindezek nagyon egyszerű és gyors vizsgálatok, sokan mégis kezeletlen magas vérnyomással és koleszterinszinttel élnek. Pedig ha csupán ez a két érték mindenkinél a megfelelő szinten lenne, drámaian lecsökkennének a lakosság körében a különböző – gyakran végzetes kimenetelű – kardiovaszkuláris események.

A Kösz, jól évadzáró adásában a szívünk egészségéről beszélget Kerekes Anna műsorvezető dr. Sári Gyöngyvérrel, a Budai Egészségközpont kardiológus szakorvosával.

Az adásból az is kiderül, érdemes-e a hagyományos koleszterinszint mellett ApoA-t és ApoB-t, illetve lipoprotein(a)-t méretni, miért fontos rendszeresen ellenőriztetni a hsCRP-szintünket, mi köze a cukoranyagcsere-zavarnak a szív- és érrendszeri megbetegedésekhez, és mekkora valójában az optimális vérnyomás.

Arról is szó esik, hogy mikor van szükség gyógyszeres kezelésre, és mikor elég életmódot váltani, ha bármely értékünk emelkedett, hogyan sportoljunk úgy, hogy védjük a szívünket, miért káros a stressz és a magányosság, és hogyan segíthet a kisállattartás jobb karban tartani a szív- és érrendszerünket.

Kövesd és hallgasd meg a HVG Podcastok műsorait az alábbi platformok bármelyikén: Spotify, Apple Podcasts, SoundCloud, Youtube.

Iratkozz fel a Kösz, jól csatornájára itt: Spotify, Apple Podcasts.

Az egészséges életmód és a pénztárcabarát árak támogatója a PENNY.

Nyitókép: Sári Gyöngyvér kardiológus – Fotó: HVG / Szondy Dalma

Hozzászólások

Szaglógödröcskéinktől is függ, hogy kibe leszünk szerelmesek

Van, akit az első pillanatban vonzónak találunk, más mellett pedig hiába lenne minden rendben, nem történik semmi. A párválasztásban szerepet játszhatnak korai kötődési mintáink, saját énképünk, a hasonlóság és különbözőség, sőt akár a másik ember testszaga is. De mennyit tudunk ma valóban arról, mi dönti el, kibe szeretünk bele?