Betöltés...
Mikor kezdjünk el őrködni a szív és az érrendszer egészsége fölött? Milyen vizsgálatokat érdemes elvégeztetni, és milyen laborértékekre figyeljünk? Mennyiben befolyásolhatjuk életmóddal a következményeket, ha a családi anamnézis alapján magas a kardiovaszkuláris kockázatunk? Visszafordítható-e a plakk-képződés az erekben? Sári Gyöngyvér kardiológussal beszélgettünk.
A Magyar Kardiológusok Társaságának 2026. május 7–10. között Balatonfüreden rendezett kongresszusán Dr. Vértes András, a Dél-pesti Centrumkórház kardiológusa és az MKT Prevenciós és Rehabilitációs Munkacsoportjának vezetője arról beszélt, hogy 70 év felett a kardiológiai prevenció célja már nem pusztán az infarktusok és stroke-ok számának csökkentése. A tét az, hogy az ember meddig marad önálló, terhelhető és döntésképes.
Amit nap mint nap megeszünk, közvetlen hatással van a szívünk állapotára – az amerikai kardiológusok nemrég frissítették táplálkozási ajánlásaikat.
Az elmúlt években drasztikusan visszaszorult a sportolás közben bekövetkező szívhalál, miközben évtizedek óta stagnál a hirtelen szívleállás gyakorisága. Minek köszönhető ez a fordulat? Mekkora terhelést jelent a sportolás a szívnek, edzhetjük-e a vért pumpáló szervet, és miért gyakoribb a hirtelen szívleállás az amatőr sportolók körében? Hogyan sportoljunk, ha szívproblémáink vannak, kockázatos-e kávét inni edzés előtt? Három kardiológussal beszélgettünk.
