Betöltés...

A kardiológiai prevenció új célja: minél több élet az években

A Magyar Kardiológusok Társaságának 2026. május 7–10. között Balatonfüreden rendezett kongresszusán Dr. Vértes András, a Dél-pesti Centrumkórház kardiológusa és az MKT Prevenciós és Rehabilitációs Munkacsoportjának vezetője arról beszélt, hogy 70 év felett a kardiológiai prevenció célja már nem pusztán az infarktusok és stroke-ok számának csökkentése. A tét az, hogy az ember meddig marad önálló, terhelhető és döntésképes.

Sokáig az orvostudomány egyik legnagyobb sikerét abban mértük, hogy tovább élünk. Csakhogy az évek hozzáadása önmagában nem ugyanaz, mint az egészségben eltöltött idő meghosszabbítása. Dr. Vértes András előadásában emlékeztetett arra, hogy a hosszabb élet önmagában még nem jelent több egészségben eltöltött évet. A modern orvosi gondolkodásban ezért vált kulcsfogalommá a healthspan, vagyis az életnek az a szakasza, amelyet az ember jó funkcionális állapotban, önállóságát és életminőségét megőrizve tölt el.

Előadásának egyik legerősebb állítása ebből kiindulva az, hogy időskorban a longevity valódi jelentése nem az élettartam vég nélküli nyújtása, hanem az önállóság, a mozgásképesség, a kognitív frissesség és az életminőség minél hosszabb megőrzése. Vagyis nem egyszerűen azt kell kérdeznünk, hogyan kerülhető el a következő infarktus, hanem azt is, hogyan maradhat valaki minél tovább a saját életének aktív szereplője. 

Hozzászólások

Már nem élnek, de nem is tűnnek el – mit csinálnak a zombi sejtek az öregedő szervezetben?

Az öregedő szervezetben nemcsak az számít, mi romlik el, hanem az is, mit nem sikerül időben eltakarítani. A kutatók egyre nagyobb figyelmet fordítanak azokra a sejtekre, amelyek már nem osztódnak tovább, de továbbra is üzeneteket küldenek a környezetüknek. Ezek a köznyelvben „zombi sejteknek” nevezett szeneszcens sejtek egyszerre lehetnek védelmezők és bajkeverők – éppen ezért nem olyan egyszerű megszabadulni tőlük, mint elsőre gondolnánk.

Soltész Krisztina