Betöltés...
Nem csak az számít, hogy sportolunk-e és mit eszünk: a napközbeni néhány perces mozgás, a megfelelő alvás, a kevesebb só, sőt még a stressz csökkentését segítő zenehallgatás is hozzájárulhat a szív egészségéhez. Kardiológusok hat olyan hétköznapi szokást gyűjtöttek össze, amelyet ők maguk is beépítenek a napjaikba.
Hogyan lehet eligazodni az egészségünkről szóló, sokszor egymásnak is ellentmondó tanácsok között? Mit tudunk már biztosan a hosszabb, egészségesebb életről, és hol tart még csak a tudomány a kérdéseknél? November 19-én a Human Talks konferencián többek között a változókorról, az obezitás és a longevity kapcsolatáról, valamint az élet első éveinek mikrobiomra gyakorolt hatásáról is szó lesz.
Mi van akkor, ha az öregedő sejt nem egyszerűen elhasználódik, hanem részben elveszíti a képességét arra, hogy „olvassa” a saját fiatalabb működéséhez szükséges információt? David Sinclair harvardi genetikus laborjában éppen ezt a merész elképzelést próbálják tesztelni. Állatokban már olyan eredmények születtek, amelyek néhány éve még sci-finek tűntek – és most elérkezett a pont, amikor kiderülhet, meddig vihető el ez az elképzelés.
Ki ne szeretné egyetlen óra alatt megtudni, van-e bármi baj a testében? A modern egészségszkennerek erre az igényre építenek: gyorsan, látványosan és rengeteg adattal ígérnek megnyugvást. Egy új startup mindössze 499 dollárért ígéri mindezt. De a szűrések világában a több információ nem mindig jelent nagyobb biztonságot – néha csak újabb kérdéseket vet fel.
A fogmosás az egyik legtermészetesebb napi rutinunk, mégis sokan rosszul csinálják, vagy épp a kevésbé fontos eszközöktől várják a megoldást. A Kösz, jól podcast évadnyitó adásában dr. Tihanyi Dóra fogorvossal, parodontológussal beszélgettünk arról, min múlik valójában a szájüreg egészsége, és hogyan lehet egy egyszerű, követhető rutinnal megelőzni a leggyakoribb problémákat.
A prosztatarák korai felismerésében régóta gond, hogy a PSA fontos, de nem tökéletes jelző: néha felesleges aggodalmat kelt, máskor nem ad elég egyértelmű választ. Egy új magyar vizeletteszt ezen a bizonytalanságon próbál javítani azzal, hogy tumoreredetű genetikai jelet keres. A kérdés már nem csak az, kimutatható-e a jel, hanem hogy a mindennapi betegellátásban kinek, mikor és mennyit segíthet.
A demenciát sokan még mindig egyszerű időskori feledékenységként kezelik, pedig a késői felismerés nemcsak a betegek, hanem egész családok életét átrendezi. Magyar adatok szerint több százezer diagnosztizált eset szerepel az ellátórendszerben, de a valós érintettség ennél jóval nagyobb lehet. Dr. Horváth András Attila demenciakutató szerint a legnagyobb gond a láthatatlanság: sok beteg nem jut megfelelő diagnózishoz, miközben a diagnosztika és a terápiás lehetőségek gyorsan változnak.
A koleszterinről ma már sokan tudják, hogy köze van a szív- és érrendszeri kockázathoz, a gyulladásról viszont jóval ritkábban gondolkodunk ugyanígy. Ebben segíthet eligazodni a hsCRP-vizsgálat, amely akkor is jelezhet, amikor még nincs panasz, csak a szervezet belső működése tolódik kedvezőtlen irányba. Megmutatjuk, kinek lehet fontos ez a laborérték, mit lehet belőle valóban kiolvasni, és mikor érdemes komolyabban venni.
Sokan még mindig úgy gondolják, hogy a demencia az öregedés elkerülhetetlen velejárója, pedig a kockázat egy része befolyásolható. Egy új nemzetközi áttekintés szerint azonban nem elég plakátokon, kampányokban vagy figyelemfelhívó üzenetekben elmondani, mit kellene másképp csinálni. A valódi változáshoz olyan programokra van szükség, amelyek segítenek az embereknek cselekedni is: személyre szabott kockázatbecsléssel, közösségi támogatással és reálisan követhető életmódbeli lépésekkel.
Egy ritka, agresszív daganattal kezelt kétéves kisfiú története mutatta meg Dr. Peták István számára a legfájdalmasabban, mi lehet a modern rákgyógyítás egyik óriási hiányossága: nem feltétlenül az, hogy nincs elég tudás, hanem hogy a tudásból nem mindig születik elég gyorsan jó döntés. A precíziós onkológia magyar úttörőjével arról beszélgettünk, hogyan lehet a daganat molekuláris térképéből valódi terápiás útvonalat készíteni – és miért a beteg ideje a legfontosabb erőforrás.
Miért érdemes minden középkorú férfinak ellenőriztetni a tesztoszteronszintjét? Hogyan csökkenthető a kardiovaszkuláris megbetegedések kockázata? Miért van olyan rossz híre a sztatinoknak, és mi történik, ha kezeletlenül marad a magas vérnyomás és koleszterinszint? Minden kiderül a Kösz, jól! legfrissebb adásából, amely a férfiak egészségéről szól.
Mit tegyünk, ha megkapjuk a laborleletet, és az egyes értékek mellett csillagokat vagy felkiáltójeleket látunk? Mennyire viheti félre a pácienst, ha a mesterséges intelligenciával elemezteti az orvostól kapott leleteit? Kappelmayer János professzor segít eligazodni a diagnosztika útvesztőiben.
Magyarországon a kívántakhoz képes még mindig sokkal alacsonyabb arányban vesznek részt a felnőttek az ingyenesen elérhető, ajánlott szűrővizsgálatokon. Pedig a legtöbb semmilyen kellemetlenséggel nem jár, rövid időt vesz igénybe, cserébe viszont az életünket is megmentheti. A Kösz, jól! legújabb adásában a szűrésekről beszélgettünk. Meghívott vendégeink dr. Szentpáli Zsófia belgyógyász-kardiológus szakorvos és Fazekas-Pongor Vince megelőzés-orvostani és népegészségügyi szakorvos voltak.
Az új amerikai koleszterinajánlások szerint egyeseknél már 30 éves kor körül érdemes komolyabban venni az LDL-koleszterinszintet. Ez elsőre korainak tűnhet, valójában azonban egy régóta ismert problémát tesz hangsúlyosabbá. A szív- és érrendszeri kockázat nem akkor kezdődik, amikor először találjuk magunkat szembe egy rossz lelettel, hanem jóval korábban, hosszú évek alatt épül fel. Ezért félrevezető csak akkor foglalkozni a koleszterinnel, amikor az értékek már látványosan rosszak, vagy megjelennek az első tünetek.
A magas vérnyomás sokáig nem okoz látványos tüneteket, miközben folyamatosan terheli a szervezetet. A szívet, az ereket, a vesét és akár a látást is károsíthatja, míg az érintett gyakran teljesen egészségesnek érzi magát. A magas vérnyomás világnapja jó alkalom arra, hogy ne csak a veszélyekről beszéljünk, hanem arról is: a hipertónia sok esetben megelőzhető, és még kialakult állapotban is rengeteget számít az életmódváltás.
A Magyar Kardiológusok Társaságának 2026. május 7–10. között Balatonfüreden rendezett kongresszusán Dr. Vértes András, a Dél-pesti Centrumkórház kardiológusa és az MKT Prevenciós és Rehabilitációs Munkacsoportjának vezetője arról beszélt, hogy 70 év felett a kardiológiai prevenció célja már nem pusztán az infarktusok és stroke-ok számának csökkentése. A tét az, hogy az ember meddig marad önálló, terhelhető és döntésképes.
A hosszú élet titkát sokáig a génekben vagy az életmódban kerestük. Most egy meglepően egyszerű mérőszám került reflektorfénybe: hogy milyen erősen tudunk megszorítani valamit a kezünkkel. A fogáserő valóban összefügg az élettartammal és az általános egészségi állapottal – de nem úgy, ahogy elsőre gondolnánk. Nem a markunkban van a hosszú élet kulcsa, hanem abban, amit a markunk ereje valójában jelez rólunk.
Peter Attia szerint az öregedés igazi kérdése nem az, hány évig élünk, hanem hogy az utolsó évtizedünkben mennyi marad meg az erőnkből, a szellemi frissességünkből és az önállóságunkból. A longevity egyik legismertebb orvosa azt állítja: nem akkor kell elkezdeni foglalkozni a testünk tartalékaival, amikor már fogynak, hanem évtizedekkel korábban. De miközben Attia sokaknak adott új nyelvet az egészséges öregedéshez, a módszereit és közéleti hitelességét is érdemes kritikusan nézni.
Az emlőrák életkori kockázatának növekedése régóta ismert jelenség, biológiai hátteréről azonban meglepően keveset tudtunk. Egy friss kutatás most minden eddiginél részletesebb képet ad arról, hogyan alakul át az emlőszövet az évek során, és miért válhat kedvezőbbé a daganatok kialakulása szempontjából különösen a menopauzát követően.
Arról, hogy mi vezet a rotátorköpeny sérüléséhez, és mit tehetünk annak érdekében, hogy megelőzzük a bajt, Rimán Ferenc gyógytornásszal és fizioterapeutával beszélgettünk.
