Hallásromlással fenyegetik a gyerekeket a nagy hangerővel működő zenés és hangosított rendezvények, valamint a tartósan magas hangerőn használt fül- és fejhallgatók – erre hívták fel a figyelmet egy nemrég rendezett konferencián.
A WHO előrejelzése szerint 2030 után a halláskárosodás lesz az egyik leggyakoribb fogyatékosság a világon. Több mint egymilliárd fiatal hallása van veszélyben világszerte.
A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat hazai szakemberek egy csoportjával évek óta kongatja a vészharangot. Ki is dolgoztak egy törvénytervezetet, amelyet szeretnének a parlamenten is keresztülverni, egyelőre kevés sikerrel.
A hallásromlás nem gyógyítható
A problémáról már tavaly hosszabban beszélt a HVG-nek Hacki Tamás professzor. Mint mondta, a felnőttek esetében a munkavédelmi előírásokban van ugyan valamennyi hallásvédelem, ám jelenleg a gyerekek hallásvédelmét nem szabályozza semmi Magyarországon. Pedig túl hangosak a mozik, a koncertek és az egyéb zenés rendezvények.
https://hvg.hu/elet/20240507_egykor-az-egesz-orszag-rajongott-a-futtyeert-most-o-aggodik-a-kovetkezo-nemzedek-hallasaert-interju-hacki-tamassal
A probléma súlyos, ugyanis a hallásromlás a legtöbbször visszafordíthatatlan folyamat. Ehhez képest becslések szerint a zajterhelésnek kitett fiatalok száma az 1980-as évek óta megháromszorozódott, a fiatal népesség mintegy 19 százalékát teszi ki.
A WHO szerint a közepes és magas jövedelmű országokban élő 12–35 évesek fele kitett a nem biztonságos hangszintnek a hordozható zenelejátszók (pl. mobiltelefonok) használata miatt, és 40 százaléka a káros hanghatásnak például zenés szórakozóhelyeken, szabadtéri rendezvényeken, mozikban, színházakban, sportcsarnokokban.
Hacki Tamás egy másik fontos szempontot is behozott: nem lényegtelen, hogy a zajártalom mellett vannak a halláskárosodásnak bakteriális és vírusos okai is, ezeket pedig – például a citomegalovírust (CMV) – fontos lenne szűrni.
A hallás a beszédre és a kognitív képességekre is hat
