Június végén az országos tisztifőorvos a legmagasabb, harmadfokú hőségriasztást léptette életbe Magyarország teljes területén. A közlemény helyenként 40 Celsius-fokot megközelítő hőséget jelzett, a szabadtéri munkák átszervezéséről és home office-ról tesz javaslatot. Ilyen extrém helyzetekben szinte azonnal megjelenik a generációs emlékezet: „bezzeg a mi időnkben”, „mi jobban bírtuk”, „a mai generáció el van kényeztetve”, „régen is volt kánikula” ‒ ehhez hasonló mondatokkal tűzdelt parázs viták repkednek az amúgy is izzó levegőben.
A WMO és a Copernicus 2025-ös európai klímajelentése szerint Európa a világ leggyorsabban melegedő kontinense, a magyar nyarak változása pedig ennek szerves része. Az európai folyók 70 százalékánál az éves vízhozam az átlag alatt volt, 2025 májusában Európa 53 százalékát aszályos állapot érintette, és a kontinens legalább 95 százalékán pedig átlag feletti hőmérsékletet mértek.
Nem jelent ma már feltétlenül élethosszig tartó krónikus betegséget, ha valakit 2-es típusú diabétesszel diagnosztizálnak, hiszen a folyamatot vissza is lehet fordítani. De miért nehéz gyógyszerek nélkül megvalósítani az ehhez szükséges életmódváltást? Mi a különbség a prediabétesz, az inzulinrezisztencia és a cukorbetegség között? És miért szednek diabéteszgyógyszereket olyanok is, akiknek a szervezete jól tudja szabályozni a vércukorszintet? Nagy Géza belgyógyász-endokrinológussal beszélgettünk.
Nem az emlékeinkkel, az összehasonlítással van baj
A „régen is voltak forró nyarak” állítás azért tűnik hatásos érvnek, mivel részben igaz. Csakhogy a klímakutatás ennél azért bonyolultabb és alaposabb tudományos terület: hidegen hagyják a személyes emlékek, ellenben objektív adatok alapján vizsgálja, milyen gyakran fordultak elő forró napok, mekkora volt a napi átlagos középhőmérséklet, mennyi ideig tartott a kánikula, mennyire tudott éjszaka lehűlni a levegő, és milyen mértékben léptük túl az egészségügyi szempontból fontos küszöböket.
Dr. Kis Anna klímakutató, meteorológus, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének munkatársa szerint Magyarországon a változás elsősorban a hőmérséklet emelkedésében látszik. A HungaroMet szerint 2024 volt Magyarország eddigi legmelegebb éve: az országos éves középhőmérséklet 12,91 Celsius-fok volt, 2,1 fokkal járt az 1991–2020-as klímanorma felett.
Önmagában az alig több mint két fok talán nem tűnik extrémnek, Kis Anna ezért hangsúlyozza: a folyamatokat hosszabb idősorokat tekintve kell vizsgálni és értelmezni.
