Betöltés...
Európa tudományos teljesítménye világszínvonalú, a klinikai fejlesztések, a tőke, a gyártás és a gazdasági előnyök mégis túl gyakran máshol összpontosulnak – a súlyos innovációs lemaradásra egy múlt heti brüsszeli szeminárium világított rá. Mit kell tennie Európának, hogy képes legyen megtartani és a saját előnyére fordítani az innovációit? És mi a tanulság Magyarország számára?
Befolyásolhatja-e a várandósság alatti D-vitamin-bevitel a gyermek későbbi szellemi teljesítményét? Dán kutatók igyekeztek utánajárni a kérdésnek.
Bizalomhiány, politikai mellőzöttség, hiányzó népegészségügyi stratégia, és árulkodó évtizedes trendek az egészségügyben – ezekről is beszélt Orosz Éva egészségügyi közgazdász a HVG-nek, akinek új könyve a rendszerváltás utáni magyar egészségügyet járja körbe. Az ELTE Társadalomtudományi Karának professzor emeritája, az MTA doktora elmondta, hogyan járult hozzá az egészségügy tartós alulfinanszírozása a magyar emberek kiugróan rossz egészségéhez, és azt is, milyen trendekre érdemes odafigyelni.
Egy daganatos diagnózis után sok beteg első gondolata nem a kezelés, hanem a halál lehetősége. A félelem ilyenkor nemcsak érthető reakció, hanem olyan lelki teher is lehet, amely leköti a megküzdéshez szükséges erőforrásokat. Prezenszki Zsuzsanna pszichiáter, pszichoterapeuta új, ingyenesen elérhető kézikönyve abban segít, hogyan találhatnak a betegek kapaszkodókat a diagnózis után: légzéssel, relaxációval, imaginációval, a tévhitek átdolgozásával és a saját belső tartalékaik felfedezésével.
Az edzettségi állapotot, az aktuális stressz-szintet és betegségek jelenlétét is ki lehet olvasni a HRV-ből, de csak akkor, ha mindenki saját magához és a szervezete változásaihoz méri a pontszámát. Hogyan lehet a szívdobbanásokból mindezekre következtetni? Milyen egyéni különbségekre kell ügyelni az értelmezésekor? És milyen HRV-értéknél kezdjünk aggódni az egészségünk miatt?
Tudományos tartalom, életmódígéret és piaci érdek egyszerre tapad a longevity kifejezéshez, de hova forduljon az, aki szeretné minél tovább megőrizni egészségét és önállóságát? Balázs Anna, a CMC Déli Klinika orvos igazgatója szerint egy szolgáltatás nem attól értékes, hogy drága és látványos, hanem attól, hogy valóban személyre szabott. De miért nincs két egyforma eset, miért nézzük rosszul a laborleleteket, és hogyan veti vissza az egészséges életmódért tett fáradozásainkat a munkahelyünk?
Az antibiotikumok milliók életét mentették meg az elmúlt évszázadban, de a túlhasználatuk miatt egyre több baktérium válik ellenállóvá velük szemben. A probléma nemcsak akkor kezdődik, amikor feleslegesen írják fel őket, hanem akkor is, amikor a betegek nem megfelelően alkalmazzák a gyógyszert. Miért fontos a CRP-teszt, tényleg végig kell-e szedni a kúrát, és mire érdemes figyelni probiotikumok, tej vagy akár kávé fogyasztása mellett?
A futás az egyik legegészségesebb sportágként él a köztudatban, ezért sokakat meglephet egy friss kutatás eredménye. A vizsgálatban részt vevő maraton- és ultrafutók közel felénél találtak vastagbélpolipokat, ami új kérdéseket vet fel az extrém terhelés hosszú távú hatásaival kapcsolatban. Bár a szakértők nem beszélnek közvetlen rákkockázatról, az eredmények olyan biológiai folyamatokra irányítják rá a figyelmet, amelyekről eddig keveset tudtunk.
Amikor édesanyám 70 évesen rajthoz állt egy 10 kilométeres futóversenyen, valószínűleg kevesen gondolták volna, hogy alig néhány évvel korábban még a térdprotézisműtét utáni rehabilitáció jelentette számára a legnagyobb kihívást. A futás ekkor még nem szerepelt a tervei között, a cél csupán a fájdalommentes mozgás visszaszerzése volt. Története azonban jól mutatja, hogy megfelelő rehabilitációval, fokozatos terheléssel és kitartással időskorban is újraértelmezhetjük, mire képes az emberi test.
Nem kell teljesen hamisnak lennie egy egészségügyi tanácsnak ahhoz, hogy komoly károkat okozzon. A szakemberek szerint sokszor éppen azok az online tartalmak jelentik a legnagyobb veszélyt, amelyek valós információkat közölnek, de elhallgatnak fontos részleteket. Egy új kutatás most azt vizsgálta, hogyan lehet felismerni és kiszűrni ezeket a megtévesztő féligazságokat.
A fáradt, szétesett, beszűkült hétköznapokban a kultúra sokszor luxusnak tűnik. Egy friss UCL-kutatás azonban azt sugallja, hogy a rendszeres művészeti és kulturális aktivitás a biológiai öregedés lassabb ütemével függhet össze. Megnézzük, mit jelent ez valójában, kinek szól az üzenet, és mit nem szabad túlállítani belőle.
A fehérje körül ma már akkora a felhajtás, hogy lassan nincs olyan élelmiszer, amelyből ne készülne proteines változat. De valóban több fehérjére van szükségünk, vagy csak a fitneszipar talált fel egy újabb marketingeszközt? A kutatások szerint a válasz egyszerre igen és nem: a megfelelő fehérjebevitel kulcsszerepet játszik az egészséges öregedésben, de korántsem mindegy, miből és mennyit fogyasztunk. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.
Mi lenne, ha egy látszólag ártalmatlan tünet évekkel előre figyelmeztetne egy súlyos neurológiai betegségre? A kutatások szerint a szaglásvesztés és a szagláscsökkenés a Parkinson-kór korai tünete lehet, de az Alzheimer-kór kialakulásával is összefüggésbe hozható. A szakértők egyre inkább úgy tekintenek a szaglórendszer működésére, mint az agy egészségének érzékeny jelzőjére, amely már a klasszikus tünetek megjelenése előtt árulkodó jeleket küldhet. Vajon mit üzen a szervezetünk, amikor egyik napról a másikra eltűnnek az illatok?
Egy új, kísérleti tabletta a klinikai vizsgálatokban jelentős áttörést hozott: az áttétes hasnyálmirigyrákban szenvedő betegek túlélésének időtartama csaknem a duplájára nőtt, miközben az életminőség javulását is kimutatták. Az eredmények új korszak kezdetét jelezhetik a hasnyálmirigyrák kezelésében, és a jelenlegi terápiás standardok átalakulását is előrevetíthetik.
A rendszeres szaunázást és a hideg vizes merülést számos kutatás összefüggésbe hozza a jobb szív-érrendszeri egészséggel, az alacsonyabb gyulladásszinttel és akár az egészséges öregedéssel is. De hogyan hatnak valójában a szervezetünkre a hideg- és melegterápiák? A Kösz, jól podcast legújabb epizódjában dr. Kovács Milán sportorvossal jártuk körül a tudományosan igazolt előnyöket és a fontos óvintézkedéseket.
A megfelelő hidratáltság a hangszálak működésében is kulcsfontosságú – mondja Burián András fül-orr-gégész, akivel a krónikus orrspray-függőségről és arról is beszélgettünk, miért nem ajánlott az énekeseknek szaunába járni. Miért kíméljük a hangunkat egy nagy buli után? Hogyan befolyásolja a menstruációs ciklus az énekesnők munkáját, és mikor érdemes orvoshoz fordulni a rekedtség miatt?
A pánikbetegségben szenvedők gyakran éppen azoktól a testi tünetektől félnek a legjobban, amelyeket maga a szorongás vált ki. Egy új kutatás szerint a rövid, magas intenzitású edzés segíthet csökkenteni ezt a félelmet, és hosszabb távon mérsékelheti a pánikrohamok gyakoriságát is.
Mit tegyünk, ha megkapjuk a laborleletet, és az egyes értékek mellett csillagokat vagy felkiáltójeleket látunk? Mennyire viheti félre a pácienst, ha a mesterséges intelligenciával elemezteti az orvostól kapott leleteit? Kappelmayer János professzor segít eligazodni a diagnosztika útvesztőiben.
Egy átfogó megfigyeléses tanulmány arra jutott, hogy azok az amerikaiak, akik heti több adag sült krumplit fogyasztottak, jelentősen nagyobb kockázatnak tették ki az egészségüket.
Miért ragaszkodunk egy csomó kiirthatatlan, hamis hiedelemhez, ha az étkezésről van szó?
