Negyven évnyi adat után ítéletet mondtak a kutatók a sült krumpliról
Egy átfogó megfigyeléses tanulmány arra jutott, hogy azok az amerikaiak, akik heti több adag sült krumplit fogyasztottak, jelentősen nagyobb kockázatnak tették ki az egészségüket.
#egészség
Hány pohár vizet kell meginni naponta? 6 tévhit a táplálkozásról, amely makacsul tartja magát
Miért ragaszkodunk egy csomó kiirthatatlan, hamis hiedelemhez, ha az étkezésről van szó?
A legnagyobb biológiai rejtélyek egyike – élhetnek-e valaha olyan sokáig a férfiak, mint a nők?
Úgy tűnik, egy dologban elvitathatatlan a nők előnye a férfiakkal szemben: a hosszabb életkilátások tekintetében. Ám hogy ennek mi az oka, azt még ma sem tudjuk egészen biztosan. Miért változik ez korról korra? Miért élnének tovább herék nélkül a férfiak, és mi mindent magyaráz az XX kromoszómapár?
Van értelme hétvégén pótolni az elveszett alvást? Nyolc éven át vizsgálták a kutatók, ezt találták
Egy megfigyelésen alapuló, friss tanulmány arra jutott, hogy a szervezet bizonyos mértékű regenerációra képes lehet a rövid távú alvásmegvonás után. Ez viszont még mindig nem jelenti azt, hogy hosszú távon nem látjuk kárát az alváshiánynak.
A kötőszövet, amely befolyásolhatja, mennyire maradunk mozgékonyak időskorban
Az öregedésről szóló közbeszéd sokáig elsősorban a ráncokról, a memóriáról vagy a szív- és érrendszeri betegségekről szólt, miközben talán az egyik legfontosabb kérdés ennél sokkal hétköznapibb: hogyan maradhat valaki hetvenéves kor felett is mozgékony, stabil és fizikailag önálló? Mi teszi lehetővé, hogy egy idős ember könnyedén felálljon egy székből, magabiztosan lépcsőzzön, hosszú sétákat tegyen vagy egyszerűen csak fájdalom nélkül élje a mindennapjait, miközben mások már jóval korábban merevségről, egyensúlyvesztésről és állandó mozgásszervi panaszokról számolnak be?
Miért őszülünk? Egy új kutatás szerint a válasz a rák elleni védekezésben is kereshető
Az ősz hajszálakra eddig az öregedés természetes jeleként is tekinthettünk, ám új kutatások szerint kapcsolatban állhatnak a DNS-károsodással, sőt a melanoma kialakulásának kockázatával is. A vizsgálatok arra utalnak, hogy az őszülés a melanocita őssejtek védelmi válasza lehet a potenciálisan daganatos átalakulással szemben. A folyamat így nem csupán esztétikai változás, hanem a szervezet sejtszintű daganatellenes mechanizmusainak lenyomata is lehet. A felfedezés új összefüggésbe helyezi az öregedés és a bőrrák biológiáját.
A szám, amely többet árul el az egészségünkről, mint a vérnyomásunk
Nemcsak az általános állóképességet, hanem az életkilátásokat is meglepően biztosan jelzi előre egy manapság egyre többet emlegetett mérőszám. Mit jelent pontosan a VO2 max, és miért lett a longevitymozgalom kulcsfontosságú adata? Hogyan tükrözi a sportolók és az átlagemberek teljesítménye közti különbséget? Miként változik az életkorral, és mit tehetünk azért, hogy minél tovább a biztonságos tartományban tartsuk?
Elég egy tűszúrás – így pusztítják el a daganatot műtét nélkül
Elég egy tűszúrás, és a daganatnak vége: nagyon egyszerűen így lehetne összefoglalni azt, amit az intervenciós radiológia jelent. Ez a legújabb módszer a hagyományos műtét, a kemoterápia és a sugárkezelés mellett, ami hatékonyan és kíméletesen pusztítja el a daganatsejteket.
Nem alszanak eleget: a kamaszok közel fele hajnalban is a telefonját görgeti
A szakértők régóta figyelmeztetnek arra, hogy a képernyők és az alvás nem jó párosítás. Egy új amerikai kutatás most azt mutatta meg, hogy a probléma nagyobb lehet, mint gondoltuk: a tinédzserek közel fele még éjfél és hajnali négy között is használja a telefonját, miközben a legtöbben eleve kevesebbet alszanak az ajánlottnál.
A Stanford-kutató, aki megtanította a világot aludni, lélegezni és napfürdőzni
Andrew Huberman olyan témákról kezdett beszélni, amelyek szinte mindenkit érintenek: hogyan aludjunk jobban, hogyan kezeljük a stresszt, hogyan legyünk képesek hosszabb ideig figyelni, és hogyan hozzuk ki a legtöbbet az agyunkból. A Stanford neurobiológusa néhány év alatt a világ egyik legismertebb egészségügyi podcasterévé vált. A népszerűséggel együtt azonban egy másik kérdés is egyre fontosabb lett: mennyi tudomány és mennyi marketing van valójában a tanácsai mögött?
Megdőlhet a fogyás legnagyobb szabálya: a gyorsabb módszer tartósabb eredményt hozhat?
Aki próbált már fogyni, valószínűleg találkozott azzal a tanáccsal, hogy ne akarjon túl gyors eredményt. A szakértők, az internet és a jó szándékú ismerősök évtizedek óta ugyanazt ismételgetik: a lassú fogyás tartósabb. De mi van akkor, ha a történet nem ennyire egyszerű? Egy friss kutatás most olyan eredményeket mutatott be, amelyek új megvilágításba helyezhetik a fogyásról alkotott elképzeléseinket.
Ártalmatlan szépséghiba, vagy a trombózis előszobája? Mikor kell komolyan venni a visszereket?
Tömegeket érint a visszértágulat úgy Magyarországon, mint Nyugat-Európában. Az ülőmunka nem segít, de még kevésbé, ha valakinek sokat kell állnia – mondja Szeberin Zoltán professzor, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának vezető érsebésze. Mikortól válik veszélyessé a visszérbetegség? Mit tehetünk ellene élemóddal? Mit jelent a kontrollált trombózis? Miért fontos, hogy minden érintett mutassa meg szakorvosnak a visszereit, és milyen kezelési lehetőségek vannak?
Hiába süt a nap egész nyáron: ezért marad alacsony sok ember D-vitamin-szintje
A D-vitamin-hiányt sokan a kevés napfénnyel magyarázzák, egy új kutatás azonban arra utal, hogy a helyzet ennél jóval összetettebb. A kutatók szerint a D-vitamin-szintet olyan tényezők is jelentősen befolyásolják, mint a testsúly, a bőrtípus, az öltözködési szokások vagy a szabadban töltött idő. A vizsgálat meglepő eredményei azt mutatják, hogy még nyáron is sokan küzdenek elégtelen D-vitamin-ellátottsággal, miközben azt gondolják, eleget tesznek az egészségükért. Kiderült az is, kik tartoznak a legnagyobb kockázatú csoportok közé, és miért lehet félrevezető az a tanács, hogy egyszerűen csak töltsünk több időt a napon.
A kamaszok jövőbeli egészsége akár napi fél órán is múlhat
Drasztikus változtatásokra nincs szükség, akár napi harminc perc is számíthat. Ennyi közepes-intenzív mozgás is csökkentheti a kamaszoknál az inzulinrezisztencia későbbi kialakulásának esélyét.
„A nők egy egész generációját gyakorlatilag elvesztettük, mert nekik azt mondták, ne szedjenek hormonokat”
A menopauza arra kényszeríti a nőket, hogy a saját egészségüket helyezzék előtérbe – mondja Sheila de Liz amerikai-német nőgyógyász. A Hőhullámon című könyv szerzője küldetésének tartja, hogy felvilágosítsa a nőket a hormonterápia hasznáról, de a férfiak számára is fontos üzenete van.
Mérhetően öregítenek az idegesítő emberek
Egy problémás kolléga, családtag vagy házastárs nem csupán napi bosszúságokat okozhat, hanem hosszú távon alááshatja a tőle szenvedő fél egészségét, felgyorsíthatja annak biológiai öregedését – bizonyították amerikai kutatók.
Az út pora – milyen egészségügyi hatással lehet a burkolatba került azbeszt a közelben élőkre?
A nyugat-magyarországi azbesztszennyezés ügye az elmúlt hetekben elsősorban környezetvédelmi és hatósági kérdésként jelent meg a nyilvánosság előtt, pedig a lakosságot leginkább az foglalkoztatja: jelent-e közvetlen egészségügyi veszélyt a környezetükben talált anyag, és mit tehetnek azok, akik érintett területek közelében élnek. A rákkeltő azbeszt kockázata egyszerre súlyos és nehezen értelmezhető: a veszély nem mindig azonnali, a következmények gyakran csak évtizedekkel később jelentkeznek. Azonban szerencsére van megoldás ‒ rövid- és hosszútávon egyaránt.
Egy új kutatás szerint már két nap zabfogyasztás javíthat a koleszterinszinten
Mi lenne, ha a koleszterinszintünk javításához nem hónapokig tartó diétára, hanem mindössze két napra lenne szükség? Egy új német kutatás szerint a rövid, intenzív zabdiéta meglepően tartós anyagcsere-előnyökkel járhat. A történet azonban nem ennyire egyszerű: úgy tűnik, nem mindenkinél működik ugyanolyan hatékonysággal.
A gyors fogyásnak nem csak előnyei lehetnek – új hírek érkeztek a GLP–1-készítményekről
A GLP–1-alapú fogyasztószerek az elmúlt években forradalmasították az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kezelését, látványos fogyást és kedvező anyagcsere-változásokat eredményezve. Egy friss kutatás azonban arra figyelmeztet, hogy a hosszabb távú használat mellett nőhet a csontritkulás kockázata. A szakértők szerint a gyors testsúlycsökkenés nemcsak izomvesztéssel, hanem a csonttömeg csökkenésével is járhat, ami különösen az erre hajlamos csoportokban jelenthet problémát.
A legtöbben rossz számot figyelünk – ezért nem a testsúly alapján érdemes megítélni az egészségünket
Sokunk hangulatát még mindig egyetlen szám határozza meg: amit reggel a mérlegen látunk. Ha kevesebb, elégedettek vagyunk, ha több, csalódottak. Pedig a longevitykutatások egyre inkább azt mutatják, hogy nem a testsúly, hanem a testösszetétel az igazán fontos. Két ember lehet ugyanannyi kiló, mégis teljesen eltérő egészségi kockázatokkal, anyagcserével és várható életkilátásokkal. A kérdés nem az, hogy mennyit mutat a mérleg, hanem az, hogy mennyi izmot és milyen zsírszövetet halmozunk fel az évek során. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.
