Betöltés...

Hiába süt a nap egész nyáron: ezért marad alacsony sok ember D-vitamin-szintje

A D-vitamin-hiányt sokan a kevés napfénnyel magyarázzák, egy új kutatás azonban arra utal, hogy a helyzet ennél jóval összetettebb. A kutatók szerint a D-vitamin-szintet olyan tényezők is jelentősen befolyásolják, mint a testsúly, a bőrtípus, az öltözködési szokások vagy a szabadban töltött idő. A vizsgálat meglepő eredményei azt mutatják, hogy még nyáron is sokan küzdenek elégtelen D-vitamin-ellátottsággal, miközben azt gondolják, eleget tesznek az egészségükért. Kiderült az is, kik tartoznak a legnagyobb kockázatú csoportok közé, és miért lehet félrevezető az a tanács, hogy egyszerűen csak töltsünk több időt a napon.

Egyre több kutatás utal arra, hogy a D-vitamin nem csupán a csontok egészségében játszik szerepet, hanem az immunrendszer működésére, az izomfunkciókra és számos krónikus betegség kockázatára is hatással lehet, továbbra is emberek százmilliói élnek elégtelen D-vitamin-ellátottsággal világszerte. Alapvetően a probléma megoldása egyszerű: több napfényre van szükség. Egy új, szlovén kutatás azonban arra figyelmeztet, hogy a valóság ennél jóval összetettebb. A vizsgálat eredményei szerint a D-vitamin-szintet nemcsak az határozza meg, mennyi időt töltünk a napon, hanem olyan személyes tényezők is, mint a testtömeg, a bőr természetes pigmentációja, az öltözködési szokások vagy akár az egyéni nyári életmód.

A testúly és a D-vitamin kapcsolata

A ljubljanai kutatók 292 felnőttet követtek nyomon egy teljes éven keresztül. A résztvevők egyike sem szedett D-vitamin-készítményt, így a vizsgálat különösen alkalmas volt annak feltárására, hogy a természetes tényezők milyen mértékben alakítják a szervezet D-vitamin-ellátottságát. A kutatás érdekessége, hogy a szokásos kérdőíves felméréseken túl objektív bőrszínméréseket és laboratóriumi vizsgálatokat is alkalmaztak, így a kutatók minden korábbinál pontosabban tudták elemezni az összefüggéseket.

Hozzászólások

Ez az egyik titka a sikertelen fogyókúráknak

Elméletben a fogyás egyszerű képletnek tűnik: kevesebb kalóriát kell bevinni, mint amennyit felhasználunk. A gyakorlatban azonban az evés nem puszta matematika, hanem vigasz, jutalom, szokás, társas élmény és feszültségoldás is. Ezért bukik el olyan sok fogyókúra: racionális szabályokkal próbáljuk irányítani azt, amit gyakran érzelmi és tudattalan tényezők mozgatnak. Kohlné Papp Ildikó pszichológus, dietetikus szerint a kiút nem egy újabb szigorú diéta, hanem a normális, rendszeres és kiegyensúlyozott étkezés visszatanulása lehet.