Sokan élnek visszérrel, és tavasszal, nyáron mintha megszaporodnának a panaszaik, több kellemetlenséget tapasztalnak. Mi ennek az oka?
Hasznos tisztázni, hogy mit értünk visszér alatt, mert a köznyelvben másképp használjuk ezt a szót. A visszerek azok az erek, amelyek a vért visszaszállítják a láb felől a szív felé. Tehát mindenkinek van visszere, még akkor is, ha a hétköznapi szóhasználatban visszéren a látható visszértágulatot értik az emberek. Ezt sokan csúnyának tartják, és ugyancsak
sokan vannak, akik azt gondolják, hogy a visszértágulat veszélyes betegségek előszobája. Van, amikor ez így van, de messze nem mindig.
A középkorú és idősebb emberek jelentős részének, akár a felének is, van kisebb-nagyobb visszértágulata. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy mindannyian életveszélyben vannak. Azért kell mégis foglalkozni vele, mert a visszértágulatokban gyulladás, trombózis alakulhat ki. Utóbbinak életveszélyes szövődménye lehet a tüdőembólia, ez azonban csak az esetek nagyon kis részében alakul ki.
Miért változik évszakonként a tünetek megélése?
Ennek egyik prózai oka, hogy télen hosszúnadrágban járunk, és nem vesszük annyira észre a visszereket sem magunkon, sem másokon. A másik ok, hogy melegben a visszerek tágulásra hajlamosak, és emiatt jobban látszanak. Különösen azoknál válhatnak feltűnőbbé, akik vékony testalkatúak, rendszeresen sportolnak, kevés zsírszövet van a bőrük alatt. Az ilyen alkatú embereknél akár már fiatalabb korban is megjelenhetnek a visszértágulatok, de ezek önmagukban nem jelentenek semmilyen veszélyt.

Visszeres láb vizsgálata
Shutterstock
A visszér népbetegség Magyarországon, a felnőtt lakosság 40–50 százalékát érinti valamilyen mértékben. Miért ilyen gyakori?