Betöltés...

Egy budapesti tanár a világ egyik leglassabban öregedő embere – a rutinja pedig bárki számára elérhető

A milliárdos, aki évi több millió dollárt költ arra, hogy fiatalabbnak tűnő szervei legyenek – megszokott szereplő a longevity világában. Helstáb Martin szembemegy a kialakult képpel, és bizonyítja, hogy a hosszú, egészségben eltöltött élet nem pénzkérdés. A Budapesten élő művésztanár és filmrendező szerény költségvetésből, hétköznapi boltokban kapható szerekkel és otthon is megvalósítható szokásokkal érte el, hogy a Longevity World Cup nemzetközi rangsorában a világ hetedik leglassabban öregedő embereként tartsák számon.

A mai zajos és információtól túlterhelt világban honnan lehet valóban hitelesen tájékozódni a longevity témában, milyen forrásokból, és hogyan lehet kiszűrni manapság, mi számít tudományosan megalapozottnak, és mi csak longevitytrend? Van olyan kutatás vagy szakértő, akit valóban érdemes rendszeresen követni?

Bár a humán kultúra felől érkezem, a longevityhez nagyon gyakorlati szemlélettel állok. Nem fogsz orvosi publikációkat olvasva megtalálni, viszont amit megtanulok, azt mindennap következetesen alkalmazom. A tapasztalataimra és az általam megbízhatónak tartott kutatókra hagyatkozva szűröm ki a félrevezető városi legendák áradatát. A nemzetközi biohacker közösségben van pár hiteles szakember, akik saját példájukkal és sok PubMed-forrást idézve edukálnak: elsődlegesen Siim Land észt szerző módszereit követem, aki a testét a Longevity World Cup első helyéig optimalizálta.

Az élvonalban lévőkkel gyakran cserélek eszmét, egy-egy szokást beemelek a napjaimba, miután a neten utánanéztem kicsit a hallott információnak. A fiatalodás legnépszerűbb hivatkozási alapja, Bryan Johnson is sok olyan praktikát megoszt, ami teljesen legit, a nagy elérése miatt nincs lehetősége a tudománytalanságra. A narratívája mögött viszont fontos mindig látni a marketingszempontokat is.

A test 90 felett is képes fejlődni: mit tanulhatunk a százéves sportolóktól?

Faudzsa Szingh 89 évesen kezdett rendszeresen futni, 100 évesen pedig maratont teljesített. Julia Hawkins százévesen állított fel korosztályos sprintrekordot, Robert Marchand pedig százon túl is javítani tudott a kerékpáros teljesítményén. Ezek a történetek nem azt üzenik, hogy mindenkinek maratont kell futnia időskorban, hanem azt, hogy a test még nagyon későn is képes alkalmazkodni, fejlődni és visszanyerni valamennyit abból, amit elveszettnek hittünk. A kérdés inkább az: mit tanulhatunk a százéves sportolóktól akkor is, ha nekünk a cél csak annyi, hogy jó erőben, stabilabban és önállóbban éljünk?

Milyen eszközzel és milyen mutatók alapján érdemes mérni az alvási adatokat, és számszerűen mennyit sikerülhet javítani a mélyalvás arányán, ha valaki tudatosan foglalkozik vele?

Az alvás mindig is a gyengém volt, ez a longevityben megmutatkozó életszemléletemmel is összefügg. Ahogy nem érzem azt, hogy 80 évbe beleférne minden tervem, úgy a nap 16 órája sem volt soha elég a tenni akarásom mellett.

Diákként, majd filmesként is rengeteg éjszakát önkizsigerelő módon átdolgoztam, szakmailag a pozitívumát láttam, de az autoimmun betegségem aktiválódásához hozzájárult, majd sokat rontott rajta.

Human Talks

Hogyan élj tovább, jobban? Egy tested van, és egész életedben ezzel élsz. Hogy húsz év múlva hogyan érzed magad, nagyrészt azon múlik, amit most csinálsz. De mi az a néhány dolog, ami tényleg számít? Orvosok, kutatók és gyakorlati szakemberek segítenek megérteni, mit tehetsz azért, hogy ne csak egészségesebb, hanem kiegyensúlyozottabb is legyél.

Hozzászólások

Egy másik testtel és egy másik élettel kell továbbmenni – mi történik a nőkkel a mellrákból való gyógyulás után?

Amikor valaki túl van a műtéten és a kezeléseken, kívülről úgy tűnhet, hogy lezárult a betegség legintenzívebb időszaka. Sok nő számára azonban ekkor kezdődik egy újabb, kevésbé látható időszak: alkalmazkodni kell a megváltozott testhez, a kiújulástól való félelemhez, illetve a szexualitás, a munka és a hétköznapok átrendeződéséhez. Prof. Dr. Kahán Zsuzsanna onkológus, sugárterapeuta és Halom Borbála, a Mellrákinfó Egyesület alapító-elnöke segítségével annak jártunk utána, mit jelent valójában tovább élni a mellrák után.