A rák továbbra is az egyik legnagyobb globális egészségügyi kihívás, és ha nem történik érdemi beavatkozás, akkor 2050-re az évente diagnosztizált daganatos megbetegedések száma közel megduplázódhat. A jelenlegi évi 20,6 millió új eset helyett mintegy 35 millió új diagnózisra kell számítani világszerte – közölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemrég, amely a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökséggel (IARC) közösen készített egy átfogó jelentést a daganatos betegségek globális helyzetéről.
Emlékeztettek: a daganatos megbetegedések naponta több mint 26 ezer ember életét követelik, és a rák továbbra is a második vezető halálok világszerte a szív- és érrendszeri betegségek után. A tendencia megfordításához pedig sürgős lépésekre van szükség. Munka lenne bőven, ugyanis a világ lakosságának 47 százaléka nem fér hozzá alapvető diagnosztikai szolgáltatásokhoz.
Nem jelent ma már feltétlenül élethosszig tartó krónikus betegséget, ha valakit 2-es típusú diabétesszel diagnosztizálnak, hiszen a folyamatot vissza is lehet fordítani. De miért nehéz gyógyszerek nélkül megvalósítani az ehhez szükséges életmódváltást? Mi a különbség a prediabétesz, az inzulinrezisztencia és a cukorbetegség között? És miért szednek diabéteszgyógyszereket olyanok is, akiknek a szervezete jól tudja szabályozni a vércukorszintet? Nagy Géza belgyógyász-endokrinológussal beszélgettünk.
