Betöltés...
Minden háromszázadik ember hordozhatja azt a rejtett génhibát, amely akár nyolcvan százalékkal is megnöveli a vastagbélrák és a petefészekrák kockázatát, mégis az érintettek túlnyomó többsége mit sem sejt a veszélyről.
Négy friss tudományos vizsgálat szerint a világ legnépszerűbb fogyókúrás és cukorbetegség elleni gyógyszerei, köztük az Ozempic és a Mounjaro, nem csupán a testsúlyra és a vércukorszintre hatnak jótékonyan, hanem lassíthatják a rákos daganatok növekedését is. Az amerikai kutatók többféle rákos betegek adatait elemezve azt találták, hogy a GLP-1 készítményeket szedők körében jóval ritkábban terjedt tovább a betegség, és túlélési esélyeik is jelentősen javultak. A tudomány egyelőre csak találgat azzal kapcsolatban, hogy mi állhat a jelenség hátterében, az eredmények mégis alapjaiban írhatják át azt, amit eddig a gyógyszercsoport lehetőségeiről tudtunk.
A szexuális úton terjedő fertőzések többsége hosszú hónapokig, akár évekig is tünetmentesen zajlik a szervezetben, miközben az érintett tudtán kívül továbbadhatja a kórokozót a partnerének. A hazai bejelentési statisztikák szerint egyetlen év leforgása alatt négyezernél is több szifilisz-, gonorrhoea- és chlamydiaesetet regisztráltak Magyarországon, és a számok évek óta emelkedő tendenciát mutatnak: a szifiliszdiagnózisok száma 2020 óta megkétszereződött, a chlamydiafertőzéseké pedig közel harmadával nőtt. Mivel a bejelentett esetszám kizárólag a felismert fertőzéseket takarja, a valós előfordulás ennél feltehetően jóval magasabb.
Kovács Ágnes olimpiai bajnok úszó nemrég hozta nyilvánosságra, hogy follikuláris pajzsmirigyrákkal kezelték, és történetével a korai kivizsgálás fontosságára szeretné felhívni a figyelmet. Ez a daganattípus sokáig teljesen panaszmentes maradhat, gyakran csak egy fájdalmatlan nyaki csomó, ultrahangos lelet vagy később jelentkező nyelési panasz tereli rá a figyelmet. Borbély Katalin nukleárismedicina-professzorral és Takácsi-Nagy Zoltán onkológus-sugárterápiás főorvos segítségével megválaszoljuk a leggyakrabban felmerülő kérdéseket, például hogy miért nehéz néha megkülönböztetni a jó- és rosszindulatú pajzsmirigygöböket, hogyan kezelhető a betegség, és miért lehet korai stádiumban nagyon jó a gyógyulás esélye.
A WHO friss jelentése szerint 2050-re évente már mintegy 35 millió új daganatos megbetegedést diagnosztizálhatnak világszerte, miközben a rák ma is naponta több mint 26 ezer ember életét követeli. A legnagyobb probléma azonban nemcsak az esetszámok növekedése, hanem az, hogy a túlélés esélye továbbra is drámai mértékben függ attól, ki melyik országban él, hozzáfér-e szűréshez, diagnosztikához, gyógyszerekhez vagy sugárterápiához. A tudás nagy része már megvan a megelőzéshez és a korai felismeréshez – a kérdés az, sikerül-e igazságosabban eljuttatni oda, ahol a legnagyobb szükség lenne rá.
