Betöltés...

A kánikula gyorsíthatja a biológiai öregedést

A kánikuláról többnyire úgy beszélünk, mint amit valahogy túl kell élni: igyunk eleget, húzzuk le a redőnyt, kerüljük a déli napot. Egyre több kutatás szerint azonban a hőhullámok hatása nem feltétlenül ér véget azzal, hogy lehűl a levegő. Középkorú és idősebb felnőttek adatai alapján a gyakori extrém meleg összefügghet a gyorsabb biológiai öregedéssel, vagyis azzal, milyen állapotban vannak a sejtjeink és szerveink a tényleges életkorunkhoz képest.

Korábbi tanulmányok már rámutattak arra, hogy a hőhullámoknak való kitettség összefügg a szív- és érrendszeri, valamint légúti betegségek, a kognitív diszfunkció és a mentális egészségügyi problémák fokozott kockázatával. Az idősebb emberek – ahogy a nagyon kicsik is – különösen sebezhetők.

De egyre többen vizsgálják azt is, hogyan hatnak a forró napok az öregedésünkre. Tavaly egy kutatás arra jutott, hogy a hőhullámoknak való ismételt kitettség összefügg a gyorsabb biológiai öregedéssel. A kutatók akkor azt írták: a hatás nagysága nagyjából összevethető a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a rossz táplálkozás vagy a kevés testmozgás egészségkárosító hatásával.

Edzés kánikulában – mikor tegyünk jeget a sportmelltartóba, és mikor kell leállni?

A kánikula nem feltétlenül jelenti azt, hogy őszig fel kell függeszteni a szabadtéri sportot, de ilyenkor nem működik a megszokott edzéslogika. A testnek idő kell, hogy alkalmazkodjon a meleghez, a tempót és a terhelést vissza kell venni, a hidratációt tudatosabban kell kezelni, és az okosóra számai helyett sokkal inkább a saját jelzéseinkre érdemes figyelni. A hőségben nem az a kérdés, mennyit bírunk ki akaraterőből, hanem hogy mikor tudunk biztonságosan továbbmenni, és mikor kell inkább leállni.

Hozzászólások

Miért érezzük úgy, hogy csak akkor vagyunk szerethetők, ha jól teljesítünk? És hogyan segíthet ezen a terápia?

A terapeuta nem mondja meg, mit kellene gondolnunk vagy hogyan kellene élnünk, hanem olyan elfogadó kapcsolatot teremt, amelyben közelebb kerülhetünk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz. Carl Rogers személyközpontú megközelítése több mint hetven év után is a pszichoterápia egyik meghatározó irányzata. Garai Nikoletta pszichológus, egyetemi tanársegéd írása.