Közel tíz éve, 2017-ben nagyságrendileg másfél-kétmillióra becsülték a magyar lakosság körében azokat, akik gerincproblémával küzdenek. Hogyan alakult azóta a helyzet?
Tavaly, amikor már nem csak becsültük, hanem számszerűsítettük is ezt egy reprezentatív kutatásban, rendkívül riasztó adatokkal szembesültünk: ez alapján
a magyar lakosság 74 százalékának van valamilyen gerincbántalma, tehát még a korábbi jelentős számot is felülmúlta. Még meghökkentőbb volt, hogy mindössze nagyjából 20 százalékuk fordul orvoshoz, és csak 2-5 százalékuk áll kezelés alatt. A többiek lényegében elviselik a fájdalmat.
Az úszás az egyik legtermészetesebb mozgásforma, mégis sokszor hajlamosak vagyunk olimpiai sportágként csak a versenyekhez, az élsporthoz vagy a gyerekkor kötelező úszásoktatásához kötni. Pedig az úszás valójában sokkal több ennél: egy olyan komplex, az egész testet átmozgató aktivitás, amely kortól, edzettségi szinttől és élethelyzettől függetlenül bárki számára elérhető. Nem véletlen, hogy gyakran nevezik „élethosszig tartó sportnak”, hiszen az első tempótól az időskori rehabilitációig ugyanúgy képes támogatni a testet és a lelket.
Pedig már a korai jelekre is érdemes lenne figyelni és aktív, közbeavatkozó lépéseket tenni; lehet, hogy kezdetben évente egyszer fáj, amire még könnyen mondhatjuk, hogy „csak becsípődött a derekam, majd kipihenem”, de a probléma ettől még nem szűnik meg, sőt, a tünetek egyre sűrűbbek lesznek.
Jellemzően mi állhat a derékfájdalmak hátterében?
