Human Talks

Hogyan élj tovább, jobban? Egy tested van, és egész életedben ezzel élsz. Hogy húsz év múlva hogyan érzed magad, nagyrészt azon múlik, amit most csinálsz. De mi az a néhány dolog, ami tényleg számít? Orvosok, kutatók és gyakorlati szakemberek segítenek megérteni, mit tehetsz azért, hogy ne csak egészségesebb, hanem kiegyensúlyozottabb is legyél.

Mikor válik egy szokás függőséggé? Nem az számít, mennyi időt töltünk vele

Huszonöt évig katonaorvosként szolgált, a honvédségi drogstratégia szakmai vezetője volt, PhD-disszertációját a függőségek pszichológiai háttértényezőiről írta, és több mint tizenöt éve kíséri a szenvedélybetegeket és a hozzátartozóikat. Dr. Szilágyi Zsuzsanna pszichoterapeuta szakorvos szerint a függőség nem akaraterő kérdése, a felépülés pedig nem csupán a szer elhagyásáról szól. Arról beszélgettünk vele, hogyan rejtőzhet a függőség a siker mögött, hol húzódik a határ a „sokat használom” és a „függő vagyok” között a digitális térben, és miért kell végre a hozzátartozókra is figyelnünk. 


Tudja, mi az igazi lifehack? A mozgássnack

Sokan hiszik, hogy a mozgás csak akkor hatékony, ha hosszan tart, megizzaszt, és kicsit azért fáj is. Meg azt is hiszik, hogy porckorongsérvvel nem lehet futni; és hogy az MR-en látott szöveti eltérés biztosan a fájdalmuk oka. A HVG Human Talks egészségkonferencia egyik előadója, Petridisz Anna Niké gyógytornász minderre, sőt, még ennél is több mozgásszervi tévhitre rácáfol. Interjú nyújtózkodásról, stresszkezelésről, régi idők emberéről.



Húsz év múlva kőkorszakinak fog tűnni, hogy megvárjuk, amíg valaki megbetegszik, és csak utána próbáljuk meggyógyítani

Ifj. Duda Ernő biotechnológus szerint a mai, reaktív orvoslás gazdaságilag hosszú távon fenntarthatatlan, és bár a prevenció lenne a követendő út, az egészségügyi kiadásoknak még csak körülbelül 3 százaléka jut erre. Ahogy mondja, az emberek mindig is vágytak rá, hogy hosszabb ideig éljenek, de nem arra költenek, amire igazán fontos lenne – pedig a legjobban igazolt „longevitygyógyszer” hétköznapibb, mint gondolnánk.


Késely Ajna: Nem szeretnék olyan szülő lenni, aki a gyerekén éli ki az álmait, mert neki nem jött össze az olimpiai bajnoki cím

„Én még abból a korszakból jövök, amikor addig kellett menni és hajtani, amíg meg nem haltunk a medencében” – meséli Késely Ajna, aki gyerekkora óta a legmagasabb szintű sportolói elvárások között él. A sérülése nemcsak arra tanította meg, hogy tiszteletben kell tartania a teste határait, hanem arra is, milyen nehéz az úszáson kívül megtalálnia önmagát. A HVG Pulzusnak adott interjúban őszintén beszél a kihalóban lévő személyes kapcsolatokról, mentális nehézségekről, gyermekkori traumákról, túlzott maximalizmusról, elnyomott érzésekről, nemet mondásról, arról, hogy mennyire változtatta meg a korán jött siker, és meddig szeretne még úszni.


„Kívülről sikeresnek tűnhetünk, miközben belül már rég kimerültünk” – gyógyulás a kiégésből

Tresó Bernadett saját tapasztalatából tanulta meg, milyen könnyű természetessé tenni a túlterhelést, és milyen nehéz időben észrevenni, hogy elfogytak a tartalékaink. Ma vállalati transzformációs szakértőként azt látja, hogy az AI egyszerre teheti hatékonyabbá és mentálisan megterhelőbbé a munkát. Arról kérdeztük őt, mit kezdünk a technológiával megspórolt idővel, hogyan változhat a szakmai identitásunk, és miért nem jelenti azt a reziliencia, hogy mindent ki kell bírnunk.


Lukács Liza: Nem minden evési problémát old meg egy jobb étrend

Az evéshez fűződő kapcsolatunk jóval korábban kezd kialakulni annál, mint hogy először fogyókúrázni kezdenénk. Gyerekkori minták, a családi légkör, a saját testi jelzéseinkhez való viszony és a társadalmi elvárások egyaránt alakíthatják, hogyan eszünk felnőttként. Lukács Liza szakpszichológussal arról beszélgettünk, mikor válik az étel érzelemszabályozó eszközzé, miért nem elég sokszor pusztán diétázni, és hogyan lehet újratanulni figyelni az éhségre és a jóllakottságra.



Fáj a derekunk, ropog a térdünk, merev a nyakunk? Mikor segít a mozgás, és mikor kell inkább pihenni?

Derékfájás, ropogó térd, merev nyak: hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy minden panasz mögött valamilyen károsodás áll. Pedig a fájdalom és a test strukturális állapota nem mindig jár kéz a kézben, a túlzott kímélet pedig sok esetben többet árthat, mint használ. Kriván András gyógytornásszal arról beszélgettünk, mikor érdemes mozogni, mikor kell pihenni, és mely mozgásszervi tévhiteket lenne ideje elengedni.


A gombákban van egy különleges vegyület, amelyet egyre többet kutatnak az öregedés kapcsán

A gombák ritkán kerülnek egy mondatba az egészséges öregedéssel, pedig több szempontból is különleges élelmiszerek. Olyan rostokat, mikrotápanyagokat és bioaktív vegyületeket tartalmaznak, amelyek közül néhányat egyre intenzívebben vizsgálnak az életkorral összefüggő folyamatokban. A laskagomba, a shiitake és a vargánya különösen érdekes lehet ebből a szempontból, de a csiperkét sem kell lebecsülni. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.


„Mi van, már nem szeretsz?” – így működnek a sémáink a kapcsolatainkban

Sokan pontosan felismerik, milyen gyerekkori minták irányítják a viselkedésüket, mégis újra és újra ugyanúgy reagálnak. Egy elmaradt üzenetből könnyen lesz elhagyatottságérzés, a sértettségből támadás, a teljesítményvágyból pedig könyörtelen önkritika. Lóki Eszter pszichológus és sématerápiás konzultáns arról beszélt, hogyan lehet ezeket az automatikus működéseket felismerni és fokozatosan átírni.


Nem akaratgyengeség, ha nem tudunk leállni az édességgel

Aki este egy tábla csokoládé mellett örül vagy búsul egy megterhelő nap végén, annál általában akaratgyengeséget vagy függőséget gyanítunk, mintha ugyanezt egy üveg bor mellett tenné. A legfrissebb neurobiológiai kutatások szerint a cukor utáni vágy hátterében az áll, hogy a bél érzősejtjei jelzik az agynak a cukor és a kalória érkezését, az agy pedig dopamin közvetítésével rögzíti az élményt. Így később ismét megkívánjuk az édességet. Három szakértő segített megérteni a „cukorfüggés” természetét.


Ujhelyi Nelli: A 46 kilogrammos fogyásomnál bevált egy egyszerű kapaszkodó

„Az egészséges választásnak nem kellene állandó akaraterőpróbának lennie” – vallja Dr. Ujhelyi Nelli kulturális antropológus, longevity- és táplálkozáskultúra-kutató, aki azt vizsgálja, hogyan formálják az egészséges élet esélyeit a családi mintáink, valamint a társadalmi, gazdasági és kulturális környezetünk. Hogyan lehet a hosszú egészséges élet gyakorlatát magyar viszonyok között megvalósítani? Mi hozta el a szemléletváltást a szakértő életében? Interjú.


Lapos has, egészséges gerinc, jobb közérzet – mit tud valójában a pilates, és mi az, ami csak marketing?

A pilates ma már jóval több, mint divatos mozgásforma: stúdiók, reformerórák és különféle pilatesmódszerek lepik el a közösségi médiát, miközben egyre többen várnak ettől a mozgásformától erősebb törzsizmokat, jobb testtartást vagy éppen nagyobb hajlékonyságot. Kardos-Kővágó Henrietta pilatesoktató segítségével jártunk utána, mi az, amire tényleg jó a pilates, milyen élettani hatásai vannak, kinek érdemes belevágnia, és melyek a leggyakoribb tévhitek vele kapcsolatban.


Nemcsak az számít, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy mikor: ugyanaz az étel máshogy hathat ránk reggel és este

Lehet, hogy ugyanaz a reggeli, ebéd vagy vacsora nem ugyanazt váltja ki a szervezetünkből attól függően, mikor esszük meg. Az inzulinérzékenység, a glükóztolerancia és a biológiai óránk működése ugyanis a nap során változik. Ez pedig azt is befolyásolhatja, hogyan érdemes időzíteni az étkezéseinket – különösen akkor, ha időszakos böjtöt követünk, fogyni szeretnénk, vagy egyszerűen szeretnénk jobban együttműködni a saját ritmusunkkal. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.


Hetven felett is lehet futni – csak el kell felejteni, hogyan futottunk harmincévesen

A futást nem kell abbahagyni csak azért, mert telnek az évek, sőt, akár 70 éves korban is el lehet kezdeni. A rendszeres futás számos pozitív hatással lehet a szív- és érrendszerre, a mozgásszervrendszerre és a mentális egészségre, de nem mindegy, hogyan vágunk bele, és mikor érdemes óvatosabbnak lenni. Őry István futóedzővel arról beszélgettünk, mit adhat a futás egy életen át, hogyan kerülhetők el a sérülések, és miért lehet a legtöbb futónak többet ártani az edzéssel, mint amennyit használ.


A cukor tényleg függőséget okoz? A mikrobiom mindenre hat? Jön a HVG Human Talks

Ma már néhány másodperc alatt választ találhatunk szinte bármilyen egészségügyi kérdésre. Mit érdemes enni, hogyan lehet jobban aludni, van-e értelme a probiotikumoknak, mit tudnak az új daganatkezelések, hogyan hat a stressz a szervezetre, és valóban lassítható-e az öregedés? A nehézséget egyre kevésbé az információ megtalálása jelenti. Sokkal fontosabb kérdés, hogy milyen bizonyíték áll egy-egy állítás mögött. A november 19-i Human Talks egészségkonferencia éppen abban szeretne segíteni, hogy könnyebb legyen eligazodni a tudományos állítások és bizonyítékok között.


A tudomány végre komolyan elkezdte kutatni, mi történik a női testben

A női test évtizedekig kimaradt az orvostudomány fókuszából, és ennek ára ma is jól mérhető, hiszen a nőknél gyakrabban marad felismeretlen az ADHD, a endometriózis vagy éppen a terhességi szövődmények súlyossága. Az utóbbi évek kutatásai azonban sorra hozzák felszínre azokat a biológiai összefüggéseket, amelyekről korábban szinte semmit nem tudtunk, a menstruációs ciklus agyra gyakorolt hatásától kezdve a hőhullámok molekuláris hátteréig. Milyen tudományos áttörések alakítják át most a nők egészségügyi ellátását, és miért fordulhat elő, hogy a legalapvetőbb testi folyamatainkat is csak most kezdi érteni a tudomány?


Dordzsceren Csingisz: Az anyámmal és az apámmal semmilyen kapcsolatom nincs, ami az én döntésem volt

„Az influenszerek nagy része nem áll oda semmilyen társadalmilag fontos ügy mellé. Abból áll az életük, hogy drága utazásokon vesznek részt és luxustárgyakat gyűjtenek” – bírálja influenszertársait a 700 ezer követőt magáénak tudó Dordzsceren Csingisz. Bántalmazó dinamikákkal működő családban nevelkedett, és már kisgyerekként megtapasztalt mindent, ami ezzel jár. Egy veszprémi lakótelepen felnőve gyakran céltáblává vált mongol származása miatt. Kereste a gyógyulás lehetőségét, és végül sikeres emberré vált. Ezt az ívet járja be a minap megjelent életrajzi könyve.


A szánkban élő bajkeverők: nem csak a fogainkat tehetik tönkre az ott tobzódó baktériumok

Sokkal többet tehetnénk az egészségünkért, ha tudatosan figyelnénk a szájunkban élő mikroorganizmusok egyensúlyára. A szeptemberi szájápolási hónap kapcsán nemcsak a szájmikrobiom viszonylag új kutatási területét mutatjuk be, hanem arról is beszélünk, hogyan akadályozhatjuk meg az itt élő kártékony baktériumok elszaporodását, és milyen fogápolási, táplálkozási módszerekkel segíthetjük a jótékony mikrobák megerősödését.