Betöltés...
Hogyan táplálkozzunk, hogy megelőzzük a kognitív hanyatlást? – erről beszélgettünk Fekete Mónika kutatóorvossal, annak a kutatásnak a vezetőjével, amely a polifenolok szerepét vizsgálta az agy egészséges öregedésében. Hogyan hatnak a bélrendszer mikroszkopikus lakói az agyra? Mire jók a polifenolok, és mennyit segítenek a táplálékkiegészítők? Milyen életmódot javasol a szakértő?
A magyar középiskolások és egyetemisták túlnyomó többsége ivott már valamilyen energiaitalt, jelentős részük rendszeres fogyasztó. Az italok hatásai mellett az is aggasztó, hogy fogyasztásuk más káros szokásokkal jár együtt a kutatások szerint.
Sokáig azt hitték, hogy az agyunk a húszas éveink közepére felnőtté válik. Újabb kutatások szerint azonban egyes agyi hálózatok a harmincas, sőt esetenként a negyvenes éveinkben is tovább fejlődnek.
A gyulladásos bélbetegség diagnózisa után sokan a reggeli kávéról is lemondanak, mert attól tartanak, hogy a koffein ronthatja a tüneteiket. A legújabb kutatások azonban árnyalják a képet: a kávéfogyasztás és a Crohn-betegség, illetve a colitis ulcerosa kapcsolatában olyan összefüggéseket találtak, amelyekre érdemes odafigyelni. Vajon valóban árt a kávé a gyulladt bélnek, vagy bizonyos esetekben még kedvező hatása is lehet? Mennyi koffein számít mérsékelt mennyiségnek, és miért reagálhat egészen másképp ugyanarra a kávéra két ember szervezete? Gasztroenterológusokat kérdeztünk.
Míg Üzbegisztánban a 18–24 éves korosztály négyötöde úgy érzi, hogy jól van, addig a magyaroknak csak alig több mint negyede mondja ezt.
„Az egészséges választásnak nem kellene állandó akaraterőpróbának lennie” – vallja Dr. Ujhelyi Nelli kulturális antropológus, longevity- és táplálkozáskultúra-kutató, aki azt vizsgálja, hogyan formálják az egészséges élet esélyeit a családi mintáink, valamint a társadalmi, gazdasági és kulturális környezetünk. Hogyan lehet a hosszú egészséges élet gyakorlatát magyar viszonyok között megvalósítani? Mi hozta el a szemléletváltást a szakértő életében? Interjú.
Az egyik legjobb sport lehet a mászás idősebbeknek is, csak ezt Magyarországon még kevesen tudják. Egyszerre jók az élettani és pszichés hatásai, és még az önbizalmat is növeli. Az utóbbi évek fejlesztései miatt már veszélyeket sem kell vállalni. Földes András bevezetése az első fogásokhoz.
Egy friss kutatás azt vizsgálta, hathat-e a világ egyik legismertebb és legtöbb ember által szedett gyógyszere az időskori kognitív hanyatlásra.
A magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek kockázata miatt a szakmai ajánlások következetesen a só csökkentésére biztatnak, közben egyre több kutatás vizsgálja azt is, mi történik, ha valaki túlzottan visszafogja a nátriumbevitelét. Dr. Csanaky Lilla táplálkozástudományi szakértővel beszélgettünk arról, mekkora az ideális mennyiség, és hogyan lehet ügyesebben elkerülni a sót.
A rákmegelőzés szempontjából fontos, hogy a nők ismerjék a saját mellüket, legyenek tisztában annak sűrűségével – mondja Tóth Mónika Anna radiológus, klinikai főorvos, emlőspecialista, a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinikája emlődiagnosztikai részlegének vezetője.
Olyan elváltozásokat figyeltek meg a magzati korban paracetamolnak kitett lányoknál, amelyek későbbi termékenységüket is befolyásolhatják.
A pilates ma már jóval több, mint divatos mozgásforma: stúdiók, reformerórák és különféle pilatesmódszerek lepik el a közösségi médiát, miközben egyre többen várnak ettől a mozgásformától erősebb törzsizmokat, jobb testtartást vagy éppen nagyobb hajlékonyságot. Kardos-Kővágó Henrietta pilatesoktató segítségével jártunk utána, mi az, amire tényleg jó a pilates, milyen élettani hatásai vannak, kinek érdemes belevágnia, és melyek a leggyakoribb tévhitek vele kapcsolatban.
Az alvásminőséggel vagy az elalvási képtelenséggel kapcsolatos túlzott aggodalomnak ma már neve is van. A szorongással párhuzamosan növekvő üzletág az alvásturizmus. De hogyan minősítik az alvásbarát hoteleket?
Valóban agyonvizsgálják Magyarországon a gyerekeket? Miért a természetközeli a megfelelő módszer, ha azt akarjuk, hogy gyerekeink egészségesek legyenek? Miért beszélnek szakértőink „supináltcipő-mítoszról”? Miért olyan elterjedt itthon az a félelem, hogy „megfázik a gyerek”? Hogyan vegyünk elejét az ételallergiának, és mit vegyenek figyelembe azok a szülők, akik mentesen étkeznek, és gyerekeiket is így táplálják? Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna csecsemő- és gyermekorvos, valamint dr. Kovács Milán ortopéd traumatológus volt a Kösz, jól podcast vendége.
A mesterséges intelligencia szerepe az onkológiában már nem ér véget a daganat felismerésénél. Egyre több kutatás vizsgálja, hogyan lehet képes a technológia évekre előre jelezni a magasabb daganatkockázatot. A lehetőségek ígéretesek, de a korai kockázati jelzés még nem jelent diagnózist, és a gyakoribb vizsgálat sem feltétlenül vezet jobb megelőzéshez. A téméban Balázs Anna, a CMC Déli Klinika orvosigazgatója segített eligazodni, aki közel húsz éve foglalkozik a daganatos betegségek személyre szabott diagnosztikájával és kezelésével.
A népbetegségnek számító magas vérnyomás hátterében sokféle ok húzódhat. Ezek közül az egyik hormonális, és a hagyományos diagnosztikai módszerekkel szinte észrevehetetlen. Egy új eljárás ígéretes eredményeket hozott.
A szuperbébik megrendelése egyelőre csak reklámfogás., de a módszer nagyon is hasznos lehet, ahogy már magyar példák is bizonyítják.
Lehet, hogy ugyanaz a reggeli, ebéd vagy vacsora nem ugyanazt váltja ki a szervezetünkből attól függően, mikor esszük meg. Az inzulinérzékenység, a glükóztolerancia és a biológiai óránk működése ugyanis a nap során változik. Ez pedig azt is befolyásolhatja, hogyan érdemes időzíteni az étkezéseinket – különösen akkor, ha időszakos böjtöt követünk, fogyni szeretnénk, vagy egyszerűen szeretnénk jobban együttműködni a saját ritmusunkkal. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.
Nem csak az izmokat és a csontokat viseli meg az űr, az emésztőrendszer működése is megváltozhat. Egy új kutatás szerint ehhez a gravitáció hiányának, illetve a túl sok fehérjét fermentáló baktériumoknak lehet közük.
A futást nem kell abbahagyni csak azért, mert telnek az évek, sőt, akár 70 éves korban is el lehet kezdeni. A rendszeres futás számos pozitív hatással lehet a szív- és érrendszerre, a mozgásszervrendszerre és a mentális egészségre, de nem mindegy, hogyan vágunk bele, és mikor érdemes óvatosabbnak lenni. Őry István futóedzővel arról beszélgettünk, mit adhat a futás egy életen át, hogyan kerülhetők el a sérülések, és miért lehet a legtöbb futónak többet ártani az edzéssel, mint amennyit használ.
