Úgy tűnik, a petefészek tudhatja, mekkora tartaléka maradt
Lehet, hogy a petefészek nemcsak tárolja a petesejteket, hanem azt is „számolja”, mennyi maradt belőlük? Egy kutatás szerint könnyen elképzelhető.
Cukorbetegség? Prediabétesz? – ezekre az értékekre érdemes odafigyelni a vérképben a glükózon túl
Egy laborleletnél sokan először az éhomi vércukrot nézik meg, és ha az rendben van, meg is nyugszanak. Csakhogy ugyanazon a leleten a HbA1c már mást mutathat, az OGTT pedig megint egy harmadik oldalról vizsgálja a cukoranyagcserét. Prof. Dr. Tabák Gy. Ádám diabetológussal azt jártuk körül, mit mond valójában ez a három vizsgálat, mikor térhetnek el egymástól, és mikor érdemes egy elsőre megnyugtató eredmény mögé nézni.
Túladagolható-e a finom gumivitamin?
Van-e kényelmesebb és ízletesebb módja az esetleg szükséges vitaminok bevitelének, mint a vitaminos gumicukrok fogyasztása?
Lewis Hamilton vegánként is bírja a Forma–1 extrém terhelését – de nem csak az étrendje különleges
Ötven fok körüli hőség a kokpitben, akár 180-as pulzus, több G-s gyorsulás és fékezés, közben közel két órán át folyamatos koncentráció: a Forma–1 alaposan próbára teszi a szervezetet. Lewis Hamilton negyven felett is ebben a közegben versenyez, miközben évek óta növényi étrendet követ. De mi az, ami valóban segíthet neki ilyen hosszan terhelhetőnek maradni, és mit hasznosíthat ebből egy átlagember?
Mi történik az agyunkban, amikor összekeverjük az emlékeinket?
Már középkorban megváltozhat, hogyan idézzük fel az emlékeinket – derül ki egy új kutatásból. Nem feltétlenül felejtünk el mindent, amit átéltünk, inkább az emlékek közötti kapcsolatok felidézése válhat pontatlanabbá.
A cukor tényleg függőséget okoz? A mikrobiom mindenre hat? Jön a HVG Human Talks
Ma már néhány másodperc alatt választ találhatunk szinte bármilyen egészségügyi kérdésre. Mit érdemes enni, hogyan lehet jobban aludni, van-e értelme a probiotikumoknak, mit tudnak az új daganatkezelések, hogyan hat a stressz a szervezetre, és valóban lassítható-e az öregedés? A nehézséget egyre kevésbé az információ megtalálása jelenti. Sokkal fontosabb kérdés, hogy milyen bizonyíték áll egy-egy állítás mögött. A november 19-i Human Talks egészségkonferencia éppen abban szeretne segíteni, hogy könnyebb legyen eligazodni a tudományos állítások és bizonyítékok között.
A tudomány végre komolyan elkezdte kutatni, mi történik a női testben
A női test évtizedekig kimaradt az orvostudomány fókuszából, és ennek ára ma is jól mérhető, hiszen a nőknél gyakrabban marad felismeretlen az ADHD, a endometriózis vagy éppen a terhességi szövődmények súlyossága. Az utóbbi évek kutatásai azonban sorra hozzák felszínre azokat a biológiai összefüggéseket, amelyekről korábban szinte semmit nem tudtunk, a menstruációs ciklus agyra gyakorolt hatásától kezdve a hőhullámok molekuláris hátteréig. Milyen tudományos áttörések alakítják át most a nők egészségügyi ellátását, és miért fordulhat elő, hogy a legalapvetőbb testi folyamatainkat is csak most kezdi érteni a tudomány?
A 20. század előtt nem volt olyan, hogy válogatós gyerek – mit tehetünk, hogy a kicsi örömmel kóstolgassa az egészséges ételeket is?
Egyre több a válogatós gyerek, és ezért az élelmiszeripar és a szülők egyaránt felelősek – állítja egy amerikai történész. Sok más oka is lehet annak, ha egy gyerek nem eszik meg bizonyos ételeket, de ennek következetességgel és játékos kísérletezgetéssel elejét is lehet venni – árnyalja a képet a HVG által megkérdezett táplálkozási tanácsadó. Miben tud segíteni a megosztott felelősség modellje? Mikor van nyitva az ízablak? És miért ne adjunk idő előtt olajbogyót a gyereknek?
Másképp ébred a nőstény és a hím egerek agya az altatásból
A gyógyszerekről hajlamosak vagyunk úgy gondolkodni, mintha ugyanúgy hatnának mindenkire. Egy friss egérkísérlet azonban azt mutatta, hogy a nőstény és a hím agy eltérő módon térhet vissza a normális működéshez ketaminos érzéstelenítés után. Mivel ugyanezt a szert depresszió kezelésére is használják, a kutatók szerint érdemes lenne azt is jobban megérteni, vajon embereknél számít-e a nem a hatás szempontjából.
Nincs brokkoli a barlangrajzokon, de az ősemberek nem csak húst ettek
Az őskori étrend nem volt olyan egyoldalú, mint ahogy azt ma sokan elképzelik: a növényeknek is fontos szerepük volt benne. Csakhogy míg az állati csontok és a kőeszközök évezredeken át fennmaradhatnak, a növényi maradványok gyorsan lebomlanak, ezért is nehezebb rálelni a nyomaikra.
A rossz alvás az evésbe van kódolva – így tartja ébren a bélrendszer kémiai úton az agyat
Nagyban befolyásolja a táplálkozás az alvászavar és a migrén kialakulását – mondja Schwab Richárd gasztroenterológus. Miért társulhat a rossz alvás mellé a reggeli fejfájás? Milyen szerepe van mindebben a hisztaminnak, és mi a megoldás?
Nem számít a sok edzés és a napi tízezer lépés? Egy kutatás átírhatja, amit a fogyásról gondoltunk
Ha a fogyás a cél, hajlamosak vagyunk egyszerű képletként gondolni rá: minél többet mozgunk, annál több kalóriát égetünk el. De mi van akkor, ha a szervezetünk nem egészen így működik? Egy új kutatás szerint érdemes lehet újragondolni, hogyan beszélünk az edzés, az energiafelhasználás és a testsúly kapcsolatáról.
A szánkban élő bajkeverők: nem csak a fogainkat tehetik tönkre az ott tobzódó baktériumok
Sokkal többet tehetnénk az egészségünkért, ha tudatosan figyelnénk a szájunkban élő mikroorganizmusok egyensúlyára. A szeptemberi szájápolási hónap kapcsán nemcsak a szájmikrobiom viszonylag új kutatási területét mutatjuk be, hanem arról is beszélünk, hogyan akadályozhatjuk meg az itt élő kártékony baktériumok elszaporodását, és milyen fogápolási, táplálkozási módszerekkel segíthetjük a jótékony mikrobák megerősödését.
Kimutatták: csodát tesz az erdő a gyerekek és a felnőttek mikrobiomjával is
Finnországban kipróbálták, mi történik, ha beviszik az erdőt az óvodaudvarra, és hagyják a gyerekeket játszani. Jót tett az egészségüknek és a bőrüknek is a természetközeli élmény. Felnőtteknél is működött a hatás.
Nem minden rossz alvás alvászavar – de vannak jelek, amiket érdemes komolyan venni
Van, aki nyolc órát tölt ágyban, mégis úgy ébred, mintha alig aludt volna. Más egész éjjel horkol, de fogalma sincs róla, vagy egyszerűen hozzászokik ahhoz, hogy napközben fáradt, ingerlékeny és nehezebben koncentrál. Várdi Katalin szomnológussal arról beszélgettünk, honnan lehet felismerni, amikor már nem egyszerűen egy rossz éjszakáról van szó – és mit tud ma kezdeni ezzel az alvásmedicina.
Jelentősen nőtt a rák előfordulási gyakorisága a 2-es típusú cukorbetegek körében
Egy országos tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők kezelésében egyre fontosabb a rákmegelőzés és a korai felismerés.
A sajt nemcsak finom, hanem a beleknek is jót tehet
Miközben a sajtimádók a kedvenc csemegéjüket fogyasztják, talán nem is gondolnak arra, hogy nem csupán az ízlelőbimbóikkal, hanem a bélrendszerükkel is jót tesznek ilyenkor.
Kösz, jól: Annyira próbálunk egészségesen élni, hogy közben bele is betegedhetünk a szorongásba
Soha ennyi adatunk nem volt arról, hogyan kellene ennünk, aludnunk, mozognunk, regenerálódnunk vagy éppen öregednünk. Elsőre ez felszabadítónak tűnik: végre egyre több minden van a saját kezünkben. Csakhogy könnyű eljutni oda, hogy az egészség már nem biztonságot, hanem újabb teljesítménykényszert jelent. A Kösz, jól legújabb adásában Kerekes Anna dr. Csabai Márta egészségpszichológussal arról beszélgetett, hogyan lehet eligazodni az egymásnak ellentmondó tanácsok között anélkül, hogy közben állandóan a saját egészségünk miatt szoronganánk.
Jön a Human Talks: Egy nap azokról a kérdésekről, amelyek mindannyiunkat érintenek
Hogyan lehet eligazodni az egészségünkről szóló, sokszor egymásnak is ellentmondó tanácsok között? Mit tudunk már biztosan a hosszabb, egészségesebb életről, és hol tart még csak a tudomány a kérdéseknél? November 19-én a Human Talks konferencián többek között a változókorról, az obezitás és a longevity kapcsolatáról, valamint az élet első éveinek mikrobiomra gyakorolt hatásáról is szó lesz.
Hogyan kapcsolódik a befagyott váll szindróma a menopauzához?
A vállfájdalommal járó állapot gyakori a menopauza körüli életkorban, és az ösztrogén hormonális változásai szerepet játszhatnak a kialakulásában. De bizonyíték még nincs elég.